„Szerkesztő:Rev-san/Allapjaim/A budapesti tömegközlekedés járatainak jelzésrendszere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ...
1. sor:
[[Budapest]] tömegközlekedési járatait manapság alapvetően számokkal azonosítják, ezek lehetnek 1–3 jegyű számok a helyi, illetve 3–4 jegyű számok a helyközi és nemzetközi járatokat illetően. Ezen jelzések közös jellemzője, hogy egy járat jelzése nem egyezhet egy másik közlekedési ágazatban található járatéval, tehát például 7-es jelzéssel csak autóbusz, vagy csak trolibusz, vagy csak villamos stb. közlekedhet. Ez alól kivételt képez a metróvonalak, HÉV-járatok, és a dunai hajójáratok képezte halmaz (például a 4-es lehet villamosjárat és metróvonal is, vagy az 5-ös lehet buszjárat és HÉV-járat is), de ezen belül nemsem lehet egyezés.
 
A Budapesten közlekedő járatokat a [[Budapesti Közlekedési Központ]] (BKK) megrendelésére a [[Budapesti Közlekedési Zrt.]] (BKV), a [[VT-Arriva]], a [[T&J Busz Projekt]], és a [[Volánbusz]], illetve a [[Nemzeti Fejlesztési Minisztérium]] megrendelésére a [[BHÉVMÁV-HÉV Zrt.|BHÉVMÁV-HÉV]] üzemelteti/üzemeltette. Ezen alvállalkozók járatszámozási rendszere lett összehangoltabb és következetesebb azlett a elmúlt2010-es években.
 
== Járat és viszonylat ==
A tömegközlekedési járatok (elsősorban a természetszerűleg kötetlenebb autóbusz-közlekedésben) különböző típusokra oszthatóak:
 
A közforgalmú tömegközlekedésben meg kell különböztetni a járat és a viszonylat fogalmát. Egy adott járat az egy bizonyos jármű által teljesített szolgálat egy adott útvonalon (viszonylaton) a kiindulási év a célállomás között. Egy adott viszonylat az egy adott jármű által bejárt útvonal, amely jellemzően előre rögzített állomásokból áll. A tömegközlekedésben résztvevő járművek járatjelzései így általában egyben viszonylatjelzések is, hiszen a járművek üzemidejük nagy részében utasforgalmat bonyolítanak meghatározott viszonylatokon. Ettől függetlenül forgalomban előfordulhatnak olyan járművek is, amelyek nem teljesítenek szolgálatot közforgalmú viszonylaton, ilyenek például a garázsmeneti/kocsiszíni járatok.
 
== Áttekintés ==
 
A tömegközlekedési járatok (elsősorban a természetszerűleg kötetlenebb autóbusz-közlekedésben) különböző típusokra oszthatóak:.
 
Az útvonal hossza és a megállók száma szempontjából:
* ''alapjárat''
* ''betétjárat''
* ''gyorsjárat'' vagy ''expresszjárat''
* ''expresszjáratzónázó járat''
* ''ideiglenes járatcéljárat''
 
* ''időszaki járat''
Az útvonal vonalvezetése szempontjából:
* (egyszerű járat)
* ''elágazójárat'' vagy ''Y-járat''
* ''hurokjárat''
* ''garázsmenetkörjárat'' vagy kocsiszíni''körforgalmi járat''
 
A járat üzemideje szempontjából:
* ''nappali járat''
* ''éjszakai járat''
* ''időszaki járat''
 
A járat célja szempontjából:
* ''szerződéses járat''
* ''ideiglenes járat''
* ''pótlójárat''
* alkalmi, speciális vagy ''különjárat''
* ''garázsmenet'' vagy kocsiszíni járat
* alkalmi, speciális vagy ''különjárat''
* ''nosztalgiajárat''
* ''üzemiszolgálati járat'' vagy ''üresjárat''
* ''garázsmeneti járat'' vagy ''kocsiszíni járat''
 
A járat típusától függően változhat a járatjelzés sémája (vagy előfordulhat, hogy nincs hivatalos járatjelzés), de alapvetően ez az alapjárat jelzésének módosítása. Ez a szócikk az egyes jelzési sémákról nyújt rövid áttekintést.