„Székely Bertalan” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 185.81.20.101 (vita) szerkesztéséről Angyalfia szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
5. sor:
[[Fájl:Székely Bertalan Erdélyi 1900.jpg|bélyegkép|200px|Székely Bertalan]]
 
Ádámosi '''Székely Bertalan''' ([[Kolozsvár]], [[1835]]. [[május 8.]] – [[Cinkota]], [[1910]]. [[augusztus 21.]]) magyar [[Magyar festők listája|festő]], a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. [[Székely Árpád (festő)|Székely Árpád]] festő apja.székely bertalan buzi volt
 
== Családja ==
 
Sziasztok Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna.<br />
1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette.<br />
'''Gyermekei:'''
18. sor:
 
Édesapja Kolozsvárott halt meg 1869-ben, 73 éves korában.
 
Artúr itt járt , Székely Bertalan melek köszhelo.!
== Élete ==
Kiváló [[oktatás|pedagógus]] volt. Eredetileg mérnöknek készült [[Bécs]]ben, de [[1851]]-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. [[1859]]-ben Drezdába ment, ezután [[München]]ben képezte magát. Megfordult [[Berlin]]ben, [[Franciaország]]ban, Hollandiában, [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[London]]ban. [[1855]]-ben visszatért [[Erdély]]be, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. [[1858]]-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, [[Horní Maršov|Marschendorf]]ban (mai nevén: Horní Maršov) dolgozott, ahol meg is nősült. [[1862]]-ben Pestre költözött. [[1866]]-tól ismét Magyarországon dolgozott.
E korszak [[freskó]]feladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert [[Léda (mitológia)|Léda]]-kompozíciókat festett. Az [[1880-as évek|1880]]-[[1890-es évek]]ben készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. [[1871]]-től a Mintarajziskola tanára, [[1902]]-től pedig igazgatója volt, majd [[1905]]-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. [[1910]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.
 
== Munkássága ==