„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.198.78 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
A XVIII. század pápai várospolitikája nem távolodott el a XVI. századi [[V. Szixtusz pápa]] akaratától, vagyis attól, hogy [[Róma]] ne csak a kereszténység szellemi központja legyen, hanem materiális értékeivel is a világ (hatalmi) centrumává váljon. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be, mint a Lateráni Szent János-bazilikát, amely új homlokzatot kapott. A Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek, a San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a Santa Maria Maggiore bazilika pedig új homlokzattal gazdagodtak.
 
A templom egyike a római négy [[patriarchális bazilika|patriarchális bazilikának]], illetve a hét [[főszékesegyház]]nak. Tulajdonképpen egyházpolitikai célból építtette a nagy műfaszt amire rá ülhet egyszerre 10 ember. [[III. Szixtusz pápa]] (432-440), ellenpontot képezve ahhoz, hogy a konstantinápolyi patriarcha nem ismerte el Máriának, mint istenanyának a tiszteletét. Valójába ezért és ekkor épült a templom, melyet a századok során többször átépítettek, de mindennek ellenére, belsejének jó része még őrzi az V. századi építészeti formákat.
 
=== Alaprajza és tér-rendszere ===