„Japán zászlaja” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
=== 1999 előtt ===
[[Fájl:Atakebune3.jpg|bélyegkép|[[Kuki Jositaka]] flottája 1594-ben.]]
A Hinomaru pontos eredete ismeretlen, de a „felkelő Nap” látszólag már a 7. század elején is szimbolikus jelentéssel rendelkezett (a Japán-szigetcsoport az Ázsiai kontinens legkeletebbi pontján található, így tehát a Nap „itt kel fel”). 607-ben egy a [[Szuj Jang-ti]] [[kínai császár]]<nowiki/>nak küldött hivatalos levél így kezdődik: „a felkelő Nap császárától”, emelett Japánra gyakran utalnak a „felkelő Nap országaként”. Egy 12. századi műben, a [[Heike monogatari]]<nowiki/>ban azt írják, hogy a [[szamuráj]]<nowiki/>ok legyezőjét Nap ábrákkal díszítették. Az egyik ismert, zászlóról szóló legenda egy [[Nicsiren]] nevű [[Buddhizmus|buddhista]] paphoz kötődik. Állítólag a 13. században egy mongol invázió alatt Nicsiren egy a Napot ábrázoló lobogót adott a [[sógun]]<nowiki/>nak, hogy azzal vonuljon csatába. Ezek mellett a Nap, mint jelkép szorosan kapcsolódik a császári családhoz is, hiszen a legendák szerint uralkodói hatalmukat [[Amateraszu Ómikami|Amateraszu]] napistennőtől kapták.
[[Fájl:AsahiMaru1856.jpg|bélyegkép|Asahi Maru, a [[Tokugava-sógunátus|Tokugava sógunátus]] hadihajója 1856-ban.]]
[[Japán]] egyik legrégebbi zászlója a [[Jamanasi prefektúra|Jamanasi prefektúrá]]<nowiki/>ban lévő Unpo-dzsi templomban található. A legenda szerint Go-Reizei császár adta Minamoto no Josimicunak. Az elmúlt 1000 évben a Takeda klán családi erekjeként kezelte.
31 ⟶ 34 sor:
Míg a nemzeti jelképek gondolata idegen volt a japánok számára, a Meidzsi kormánynak kommunikálnia kellet a külvilággal. Ez különösen fontossá az amerikai [[Matthew C. Perry]] parancsnok [[Jokohama]]<nowiki/>i partraszállása után vált. A kormány későbbi intézkedései további nemzeti jelképeket adtak az országnak, mint például a [[Japán himnusza|Kimigajo]]<nowiki/>ként (君が代) ismert nemzeti himnuszt, és a [[Japán címere|címer]]<nowiki/>t.
=== Korai konfliktusok és a Csendes-óceáni háború ===
49 ⟶ 53 sor:
A második világháború óta a zászlót sok kritika érte az ország katonai múltjával való kapcsolata miatt. Hasonló ellenvetések érték a jelenlegi nemzeti himnuszukat, a Kimigayot is. Az emberek irántuk való érzései jól kifejezik az általános fordulatot a "Dai Nippon” (Nagy Japán) érzéstől a [[Pacifizmus|pacifista]] és [[Antimilitarizmus|antimilitarista]] Japán felé. Ennek az ideológiai változásnak köszönhetően közvetlenül a háború után ritkábban használták a zászlót, annak ellenére, hogy az SCAP feloldotta a korlátozásokat.
Mikor Japán diplomáciailag újra elkezdett megerősödni, a tengerentúlon a Hinomarut politikai eszközként is kezdték használni. Egy alkalommal, amikor [[Hirohito japán császár|Hirohitó császár]] és Kódzsun császárné [[Hollandia|Hollandiá]]<nowiki/>ba látogattak, ahol a holland lakosok elégették a Hinomarut, azt követelve, hogy a császár vagy menjen vissza Japánba, vagy állítsák bíróság elé a második világháborús holland hadifoglyok haláláért.
Az [[1964. évi nyári olimpiai játékok|1964-es tokiói nyári olimpiai játékok]] újra felvetették a Hinomaru és a Kimigajo problémáját. Az [[Olimpiai játékok|olimpia]] kezdete előtt a zászlón lévő napkorong méretét megváltoztatták, mert nem gondolták elég feltűnőnek a többi zászló mellett. Fukiura Tadamasza színszakértő úgy döntött, hogy a napkorong mérete legyen a zászló hosszának kétharmada. Az 1964-es nyári és az [[1998. évi téli olimpiai játékok|1998-as naganói téli olimpiai]] játékok alkalmával Fukiura választotta ki a zászló színeit.
66 ⟶ 70 sor:
Az LDP és a Komeito (CGP) voltak az 1999-es törvényjavaslat fő támogatói, az ellenzéket pedig a [[Szociáldemokrata Párt (Japán)|Szociáldemokrata Párt]] (SDJP) és a [[Japán Kommunista Párt]] (JCP) alkotta, akik a két szimbólum háborús időszakokhoz való kötödése miatt ellenezte azt. A CJP továbbá ellenezte, hogy nem engedélyezték, hogy a lakosság döntsön a kérdésben. Eközben a [[Demokrata Párt (Japán)|Demokrata Párt]] (DPJ) nem tudott pártkonszenzust kialakítani az ügyben. A DPJ elnöke, és későbbi miniszterelnök [[Kan Naoto]] kijelentette, hogy a DPJ-nek támogatnia kell a törvényjavaslatot, mivel a párt már mindkét szimbólumot elismerte Japán nemzeti jelképeként. A főtitkár, és későbbi miniszterelnök [[Hatojama Jukio]] úgy gondolta, hogy a törvényjavaslat további megosztottsághoz fog vezetni a társadalom és az állami iskolák körében. Kan a törvényjavaslat mellett, míg Hatojama ellene szavazott.
A szavazás előtt felszólítások voltak arra, hogy válasszák ketté a törvényjavaslatot. Kato Norihito, a [[Vaszeda Tudományegyetem]] professzora kijelentette, hogy a Kimigajo egy különálló és összetettebb kérdés, mint a Hinomaru, a szétválasztásra azonban nem került sor. 1999. július 22-én a [[Képviselőház (Japán)|Képviselőház]] elfogadta a törvényjavaslatot 403:86 szavazati aránnyal. A javaslatot július 28-án továbbküldték a [[Tanácsosok Háza (Japán)|Tanácsosok Házá]]<nowiki/>nak, akik augusztus 9-én szintén elfogadták azt. A törvény végül augusztus 13-án lépett hatályba.
Egy 2009. augusztus 8-án készült fotón, ami egy DPJ gyűlésen készült a Képviselőházi választásokra, látszódott egy plafonról lelógó transzparens, ami két Hinomaru zászlóból volt kivágva és összevarrva úgy, hogy a DPJ logóját formázza. Ez felháborította az LDP-t, és az akkori miniszterelnököt Aszó Tarót, szerintük ez megbocsáthatatlan. Válaszul a DPJ elnöke Hatojama Jukio azt nyilatkozta, hogy a transzparens nem a Hinomaru volt, tehát nem is kezelhető annak.
| |||