„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
[[Fájl:Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang1.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>A barlang bejárata]]
 
Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg''nek Budapest III. kerületében, a délkeleti kőfejtő északi falában, a [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang|''Mátyáshegyi 4. sziklaüreg''től]] nyugatra van a bejárata. A barlang körülbelül két méter hosszú. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján íródott, de az említett kézirat már nem létezik. A Vass Imre Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentésében az van írva, hogy a csoport több éve folytat kutató és térképező munkát a Mátyás-hegyen, a keleti kőfejtőben. 1978-ban néhány fülkét megbontottak a kőfejtőben a fiatal csoporttagok, amelynek eredményeként két–három méterrel meghosszabbítottak néhány fülkét, de nem értek el jelentős eredményt. Az 1982-ben napvilágot látott, „Budai-hegység útikalauz” szerint a Mátyás-hegy keleti oldalának a kőbányájában néhány kis, hévizes eredetű üreg van.

1983-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály elkezdte kutatni és dokumentálni a kőfejtő üregeit. 1983-ban Varga Eszter mérte fel és a felmérés alapján, 1:100 méretarányban készült egy alaprajzi térkép. 1983-ban Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József szerkesztett egy térképet a Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjéről, amelyen a barlang alaprajza is látható. A térkép szerint 238 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban helyezkedik el. Ebben az évben Kárpát József rajzolt egy térképet a [[Mátyás-hegyi-barlang]] és a délkeleti kőfejtő üregeinek a topográfiai viszonyairól. A térképen az üregek újra vannak számozva. A barlangban nem végeztek kutatást és bontást, mert nem volt rá idejük. Az 1983. évi csoportjelentés szerint a hegy geológiai viszonyai és a területen ismert barlangok, valamint üregek miatt itt valószínűleg a jelenleginél nagyobb üregrendszer van. A kőbánya üregeinek a feltárásával lehetőség nyílhat a [[Mátyás-hegyi-barlang]]rendszer jobb megismerésére. Az év elején a területen rendszeresen végeztek a szakosztály tagjai terepbejárásokat és kidolgoztak egy kutatási tervet. Az általuk ismert és a megtalálható szakirodalom alapján nem tudták az üregek neveit és a számait beazonosítani. Az 1983. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámolóban]] megjelent a barlang alaprajzi térképe és a topográfiai térkép.
 
[[Fájl:Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang2.jpg|bélyegkép|262px|<center>A barlang bejárata]]