„Japán zászlaja” változatai közötti eltérés

A Hinomaru otthonokban és üzletekben való használata körül is viták folytak. A zászlónak az Ujoku dantai (右翼団体, „jobboldali”) aktivistákkal és a huliganizmussal való asszociálása miatt sokan kerülik a használatát. Ezt megtehetik, hiszen nem kötelező nemzeti ünnepek alkalmával sem a zászló kitevése. Az [[Isikava prefektúra|Isikava prefektúrá]]<nowiki/>ban lévő [[Kanazava]] városa 2012-ben azt tervezte, hogy állami pénzből zászlókat vesz, hogy ezzel ösztönözze a lakosságot azoknak a nemzeti ünnepeken való alkalmazására.

A zászló a korábbi japán gyarmatokon és Japánon belül is kapott negatív kritikát, például [[Okinava prefektúra|Okinavá]]<nowiki/>ban. Ennek egyik figyelemre méltó példája az eset, amikor 1987. október 26-án, egy okinavai  szupermarket tulajdonosa elégetett egy Hinomarut a japán Nemzeti Sportfesztivál kezdete előtt. Sóichi Csibana, a zászló elégetője, ezt nem csak azért tette, hogy így tiltakozzon a japán hadsereg által elkövetett atrocitások, valamint az amerikai haderő folyamatos jelenléte ellen, hanem hogy megakadályozza a zászló nyilvános szereplését is. Emellett Okinavában több más incidens is volt, például iskolai ceremóniák közben, amikor a [[Japán himnusza|Kimigajo]] alatt próbálták felvonni a Hinomarut, a diákok leszakították az, és megtagadták a tiszteletét. [[Naha|Nahá]]<nowiki/>ba, Okinava fővárosában a sziget Japánhoz való visszacsatolása óta először 2001-ben vonták fel a zászlót, a város 80. évfordulójának ünnepén.

A Japán Birodalom által korábban megszállt [[Kínai Népköztársaság]]<nowiki/>ban és [[Dél-Korea|Dél-Koreá]]<nowiki/>ban is úgy gondolták, hogy a Hinomaru 1999-es hivatalos elfogadása azt jelenti, hogy Japán a jobb oldal és a remilitarizáció felé halad. Az 1999-es törvény elfogadása egybeesett a [[Jaszukuni-szentély|Jaszukini-szentély]] státuszával, az amerikai-japán katonai együttműködéssel és a rakétavédelmi program létrehozásával kapcsolatos vitákkal. Más országokban, amelyeket Japán megszállt, a törvényt vegyes reakciók fogadták, vagy teljesen elkendőzték azt. [[Szingapúr]]<nowiki/>ban az idősebb generáció még mindig negatív érzéseket táplál a Hinomaru felé, míg a fiatalabbak már nem éreznek így, főként mivel nagyrészük megismerte a [[Japán kultúra]] valamely formáját az [[Anime|animé]]<nowiki/>ken, játékokon és az Uniqlon (egy japán divatmárka) keresztül. A [[Fülöp-szigetek]]<nowiki/>i kormány nem gondolta úgy, hogy Japán vissza kívánna térni a militarizmusra, valamint úgy vélték, hogy az 1999-es törvény célja csupán az volt, hogy hivatalosan is létrehozzon két nemzeti szimbólumot (a zászlót és a himnuszt), és ehhez minden államnak joga van.

Az Oktatási Minisztérium által kiadott 1999-es tantervi útmutató a ''Law Regarding the National Flag and National Anthem'' elfogadása után azt írja elő, hogy az évnyitón és a ballagási ceremóniákon fel kell húzni a japán zászlót és a diákoknak el kell énekelniük a Kimigajothimnuszt.

Továbbá a minisztérium az útmutatóhoz való megjegyzéseiben azt mondja az általános iskolákra vonatkozóan, hogy a nemzetközivé válás előrehaladtával amellett, hogy hazafiasságra és a japán nemzethez való tudatos tartozásra nevel, az iskolának fontos feladata, hogy a nemzeti zászló és himnusz iránti tiszteletre is neveljen, hogy ennek segítségével tiszteletben tartott Japán állampolgárokká váljanak a fokozatosan nemzetközivé váló társadalomban. A minisztérium emellett még kijelentette azt is, hogy ha a japán diákok nem tudják tisztelni a saját jelképeiket, akkor nem lesznek képesek a többi nemzet jelképeinek tiszteletére sem.

Az iskolák mind a himnuszt, mind a nemzeti zászlót illetően a viták középpontjában álltak. A Tokió Oktatási Tanács mind a kettő használatát megköveteli a joghatósága alá tartozó eseményeken. Emellett megköveteli a tanároktól, hogy tiszteletben tartsák őket, különben elveszíthetik munkájukat. Egyesek tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy ez sérti a [[Japán alkotmánya|japán alkotmánytalkotmány]]<nowiki/>t, azonban a Tanács azzal érvelt, hogy az iskolák kormányzati szervezetek, ezért az alkalmazottainak kötelessége, hogy arra tanítsa a diákokat, hogy hogyan legyenek jó Japán állampolgárok. Tiltakozásuk jeléül néhány iskola megtagadta a Hinomaru felvonását, más esetekben pedig előfordult, hogy a szülők letépték a zászlót. Tanárok sikertelenül büntetőeljárást indítottak [[Isihara Sintaró]] tokiói kormányzó és magasrangú tisztviselők ellen, amiért megparancsolta nekik, hogy tiszteljék a Hinomarut és a Kimigajót. Később a Japán Tanárok Egyesülete elfogadta mind a zászló, mind a himnusz használatát, azonban kisebb egyesületek még mindig ellenzik mindkét jelképet, és azok használatát az iskolarendszeren belül.

A [[Japán Önvédelmi Haderő]] (JSDF) és a [[Japán Szárazföldi HaderőVéderő]] (JGSDF) szintén egy, a felkelő napot ábrázoló zászlót használ, belőle kitörő 8 vörös sugárral, amely részben arany szegéllyel van körbevéve. Ez a Hacsidzsó-Kjokudzsicuki (八条旭日旗) elnevezést viseli.

A napkorong minta egyik jól ismert változata, a Nap belőle kitörő 16 fénysugárral, amelyet az évek során a japán katonaság, azon belül is főként a [[Japán Birodalmi Hadsereg]] és a [[Japán Birodalmi Haditengerészet]] is használt. A zászlót, ami a Dzsjúrokudzsó-Kjokidzsicu-ki (十六条旭日旗) nevet viseli, először harci zászlóként használták 1870. május 15-től egészen a második világháború végéig. 1954 június 30-án a zászlót újra elfogadták, ezalkalommal a Japán Szárazföldi HaderőVéderő (JGSDF) és a [[Japán Tengerészeti Véderő]] (JMSDF) zászlajaként. Kínában és Koreában ez a zászló még mindig negatív mellékjelentést hordoz magában.

Az 1952-ben önállóvá vált [[Japán Légi Véderő]] (JASDF) emblémája egy sima napkorong. Ez az egyetlen olyan ág, amely jelvénye nem idéz fel negatív emlékeket a birodalmi időkből. Azonban mégis van egy zászlaja, amit a bázisaikon, és a különböző parádékon használnak. Alapításuk óta 3 zászlajuk is volt, a jelenlegi 1972-től van használatban. A zászlón a légierő szimbóluma szerepel, kék hátteren.

1870-től kezdve hoztak létre zászlókat a japán császár, császárné, és a császári család más tagjai számára. Eleinte a császár zászlaja erősen díszített volt: egy nap pihent egy művészi minta közepén. Külön zászlót használt amikor a szárazföldön vagy a tengeren tartózkodott, vagy amikor éppen kocsiban utazott valahová. Magának a császári családnak is megvoltak az ezekben az esetekben használatos zászlói. A kocsis zászlók egy egyszínű, 16 szirmú krizantémot[[krizantém]]<nowiki/>ot ábrázoltak egy szintén egyszínű háttér közepén. Ezeket 1889-ig használták, amikor a császár úgy döntött, hogy egy vörös háttéren lévő krizantémot fog a zászlójaként használni. Az arányok és a színárnyalatok kisebb változtatásaitól eltekintve, a császári család a mai napig ezt használja.

Japán mind a 47 prefektúrájának[[Japán prefektúrái|prefektúrá]]<nowiki/>jának saját zászlaja van, amik a nemzeti zászlóhoz hasonlóan egy monnak nevezett szimbólumból, valamint egy egyszínű háttérből állnak. Ezalól kivétel [[Ehime prefektúra]], melynek háttere kétszínű. Számos prefektúra, mint például [[Hirosima prefektúra|Hirosima]] zászlajának tulajdonságai egyeznek a Hinomarujéival (2:3 arány, a szimbólum a zászló közepén, aminek a mérete a zászló hosszának 3/5-e). Néhány mon a prefektúra [[Japán nyelv|japán írásjegyekkelírásjegy]]<nowiki/>ekkel írt nevét, míg mások a területek egy-egy sajátosságát ábrázolják. Jó példa Naganó[[Nagano prefektúra]] zászlaja, amin egy narancssárga ナ (na) [[katakana]] írásjegy szerepel egy fehér lemez közepén. A mon egyik értelmezése az, hogy a na irásjegy egy hegyet, míg a fehér lemez pedig egy tavat jelképeznek. A narancssárga szín a Napot, míg a fehér a területre jellemző havat ábrázolják.

Önkormányzatok szintén hozhatnak létre saját zászlókat. Ezek hasonlóan épülnek fel, mint a prefektúrákéi: általában egy egyszínű alapon lévő mont ábrázolnak. Ilyen például a [[Kumamoto prefektúrábanprefektúra|Kumamoto prefektúrá]]<nowiki/>ban található Amakusza zászlaja, amin a város jelképe, egy hullámokkal körbevett ア (a) katakana írásjegy látható. A szimbólum a 2:3 arányú, fehér zászló közepén van elhelyezve. Mind a város jelképe, mind a zászló 2006-óta áll használatban.

Két nemrégiben tervezett nemzeti zászló is hasonlít a japánra. 1971-ben [[Banglades]] függetlenné vált Pakisztántól[[Pakisztán]]<nowiki/>tól, innentől kezdve rendelkezik saját [[Banglades zászlaja|nemzeti zászlóvalzászló]]<nowiki/>val, amely egy zöld háttéren nem egészen középen lévő vörös lemezt ábrázolt, közepén az ország arany színű térképével. A jelenlegi zászlón, amely 1972-től érvényes, a térkép már nem szerepel, ezt kivéve azonban változatlan maradt. A bangladesi kormány a lemezt hivatalosan körnek nevezi, a vörös szín pedig az ország megteremtéséért kiontott vért ábrázolja.

1914-től 1944-ig [[Palau]] japán fennhatóság alatt állt, azonban a Palaui Köztársaság nem ismeri el a japán zászló hatását a sajátjukra. A [[Palau zászlaja|Palaui Köztársaság zászlaja]] egy nem egészen középen lévő, a Holdat jelképező aranysárga lemezt ábrázol, égszínkék háttéren. A Hold a békét, és a fiatal nemzetet, míg a kék háttér Palau nehezen kivívott függetlenségét szimbolizálja.

A Japán Tengerészeti Véderő zászlaja is hatást gyakorolt más zászlókra, mint például az [[Aszahi ShinbunéreSinbun]]<nowiki/>ére. A fehér alapú zászló bal alsó sarkában a vörös napkorong egy negyede látható, benne a fehér 朝 írásjeggyel , ami mellett  még látható 7, a Napból kitörő vörös sugár. A zászló gyakran látható a Nemzeti Középiskolai Kosárlabda Bajnokságon, amelynek az Aszahi Sinbun az egyik fő szponzora.