„Györke (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

Borovszky + jav.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Borovszky + jav.)
 
== Fekvése ==
[[Kassa|Kassától]] 14 km-re keletre, az [[Olsva]]Ósva-patak jobbbal partjánoldalán fekszik.
 
== Története ==
[[1323]]-ban ''"Gurke"Gurke”'' néven említik. Neve a [[György]] személynév régi változatából ered. Az [[Aba nemzetség]] birtoka volt. [[1332]]-ben a [[pápai tizedjegyzék]] már említi a falu templomát és Saul nevű papját. [[1397]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a Perényieknek adta. [[1427]]-ben 51 portát számláltak a faluban. [[1565]]-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. [[1598]]-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. [[1636]]-ban 36 jobbágycsaládja voltlakta. Itt vívott döntő ütközetet [[1672]]. [[október 26.|október 26-án]] a [[kurucok|kuruc]] sereg a Spork és [[Kobb Farkas|Cobb]] tábornokok vezette császári csapatokkal ([[györkei csata]]). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A [[18. század]] elején lakossága nagyon lecsökkent: [[1715]]-ben 7, [[1720]]-ban 9 jobbágycsaládja volt. [[1746]]-ban vegyes magyar–szlovákmagyar-szlovák lakosságalakossággal voltrendelkezett, [[1773]]-ban már a magyarok voltak többségben.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: ''"GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere."''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint [[1851]]-ben 150 [[római katolikus|katolikus]], 10 [[evangélikus|lutheránus]], 230 [[református|kálvinista]] és 40 [[zsidó]] lakosa volt.
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-05-04|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
''"Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott.
 
== NépességNépessége ==
[[Fényes Elek]] szerint [[1851]]-ben 150 [[római katolikus|katolikus]], 10 [[evangélikus|lutheránus]], 230 [[református|kálvinista]] és 40 [[zsidó]] lakosa volt.
1880-ban 637 lakosából 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.
 
1880-ban 637-en lakosábóllakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.
 
1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.
 
1900-ban 623-an lakosábóllakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű volt.
 
[[1910]]-ben 689-en lakosábóllakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű volt.
 
1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák volt.
 
1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.
 
1941-ben 906-an lakosábóllakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák volt.
 
1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák volt.
 
[[2001]]-ben 1472 lakosából 1342 fő [[szlovákok|szlovák]], 75 [[cigányok|cigány]] és 25 [[magyarok|magyar]] volt.
 
[[2011]]-ben 1692 lakosából 1461 fő [[szlovákok|szlovák]], 92 [[cigányok|cigány]] és 15 [[magyarok|magyar]] volt.
 
== Jegyzetek ==