„Rejtett erőd” változatai közötti eltérés

| kép = https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f7/The_Hidden_Fortress_poster.jpg

== CselekménCselekmény ==

''„Az összecsapás a lépcsőn a második fejezetben (felkészülve a Ran csúcspontjára) könnyen van olyan látványban lenyűgöző, mint Griffith Türelmetlenségének bármely hasonló jelenete. A mélységi kompozícióhasználat az erődjelenetben a negyedik fejezetben ugyanúgy leköti a nézőt, mint Eisenstein vagy David Lean legjobb alkotásai. Mifune Tosiro erőteljes hősi demonstrációi a lovas üldözés jelenetében (tizenegyedik fejezet) és az azt követő lelkiismeretesen megkoreografált dárdapárbaj (tizenkettedik fejezet) Douglas Fairbanks legjobb hagyományait követi. Összességében elmondható, hogy áthatja A Rejtett Erődöt egy hamisítatlan „moziérzés”, ami egyértelműen olyan nagyszabású kalandfilmek közé emeli, mint a Gunga Din, A bagdadi tolvaj, és Fritz Lang híres diotichonja, a Bengáli tigris és A hindu síremlék.”''<ref>{{Cite web|url=https://www.criterion.com/current/posts/837-the-hidden-fortress|title=The Hidden Fortress|accessdate=2018-05-05|work=The Criterion Collection|language=en}}</ref>

''„A Rejtett Erőd John Ford Hatosfogatához hasonlítható a mozitörténetben: Lefekteti a történetet és a szereplőket egy önmegismerésről és hősi tettekről szóló úti énekhez. Rokuróta és Juki hercegnő a mára már ismerős módon jut el szövetséges földre, társaikul szegődve egy cselszövő és kapzsi komikus kettős, akiket végül magukat is meglep jó szerencséjük. Kuroszava mindig egyensúlyban tartja a vitézséget és kapzsiságot, komolyságot és humort, ahogy a háború szerencsétlenségéről alkot képet.”''<ref>{{Cite web|url=https://www.criterion.com/current/posts/117-the-hidden-fortress|title=The Hidden Fortress|accessdate=2018-05-05|work=The Criterion Collection|language=en}}</ref>

A Rejtett Erőd volt Kuroszava Akira első CinemaScope<ref>{{Cite journal|date=2017-05-23|title=CinemaScope|language=hu|journal=Wikipédia|url=https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=CinemaScope&oldid=18772865}}</ref> eljárással felvett, szélesvásznú filmje. A technika használatakor ugyanolyan körültekintéssel dolgozott, ami más rendezőnek hosszas gyakorlatot igényelt volna. Kuroszava pontosan tudta, mit akart felvenni és milyen hatást akart gyakorolni a nézőre, ez meglátszik a szereplői tudatos elhelyezésén és a szélesvásznú formátum átgondolt használatán is. A kezdőjelenetben Matasicsi és Tahei olyan bátran mozoghatnak jobbra és balra, ahogyan csak akarnak, erre a régi képarányokkal nem lett volna lehetőségük. A kameramozgások elősegítik a film világának befogadását és realisztikussá, autentikussá teszik az élményt a nézőnek.

               A film eredetisége ellenére a zenéje és felépítése egyértelműen a klasszikus japán nó<ref>{{Cite journal|date=2018-05-02|title=Nó|language=hu|journal=Wikipédia|url=https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%B3&oldid=19894685}}</ref> színházon alapszik, míg a történet a Kandzsicsó<ref>{{Cite journal|date=2018-01-09|title=Kanjinchō|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Kanjinch%C5%8D&oldid=819544602}}</ref> című kabuki táncdarabra hajaz. Ebben szintén magukat álcázó nemesemberek megpróbáltatásairól van szó, bár részleteiben nem összevethető a Rejtett Erőddel. Ezen kívül a film rabszolgalázadásában fellelhető Fritz Lang Metropoliszának hatása is, továbbá az egész produkciót áthatja Kuroszava westernfilmek iránti buzgó szeretete.

''„Egy kisvárosban nőttem fel közép-Kaliforniában, és tudniillik ott a mozikban nem nagyon ment más, mint a Híd a Kwai folyón és A massza. Így nem is nagyon találkoztam külföldi filmekkel, amíg filmes iskolába nem mentem, akkor pedig megismerkedtem Kuroszavával, és egy jó barátom, John Milius Kuroszava nagy rajongója volt, úgyhogy valahányszor adták egy filmjét, azt mondta, „gyere, ezt látnod kell, ezt látnod kell!” (…) Az első a Hét szamuráj volt, utána pedig teljesen rákattantam. (…) A vizuális stílusa az, ami szerintem tényleg erős és egyedi, és persze egy nagyon-nagyon erőteljes eleme a történetmesélésének. Azt hiszem, ő egy olyan filmkészítői generációból származik, amire még hatással voltak a némafilmek, ami mindig is rettentően érdekelt a filmes iskola után (…) hosszú fókuszú lencséket használ, és ezt én nagyon szeretem. Elvonatkoztatja a karaktereket a film hátterétől sok esetben, úgyhogy sokszor látsz nagy széles felvételeket, sok mélységet, aztán bejön és kiveszi a szereplőket a háttérből és így csak rájuk figyelsz (…) nem lehet nem a kamerakezelése hatása alá kerülni.”''

''„Az van a Rejtett Erőddel, hogy bizony hatással volt rám, amikor a Csillagok háborúját csináltam, mert amikor elkezdtem írni a forgatókönyvet és összerakni az egészet, eszembe jutott a film, és eszembe jutott, mi fogott meg benne annyira, és ami annyira megragadott, az az volt, ahogy a történetet a legalávalóbblegalsóbb rangú szereplők szemszögéből mesélik el. Arra a döntésre jutottam, hogy ez egy jó módszer lenne a Csillagok háborúja elmesélésére (…), (a legalávalóbblegalsóbb rangú szereplők) a Csillagok háborúja esetében a két droid (R2D2 és C-3PO) volt, és azt hiszem, ez volt a legerősebb hatása rám.”''<ref>{{Cite journal|last=filmSCHOOLarchive|date=2015-02-22|title=George Lucas on "The Hidden Fortress"|url=https://www.youtube.com/watch?v=TEJ6CzG9zVc}}</ref>