„Kallixtusz-kódex” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története bővítése, →Forrás a Jegyzetek után
a javítgatás
24. sor:
== Története ==
A kódex keletkezésének ideje bizonytalan, vannak kutatók, akik 1130 és 1140 közöttinek tekintik,<ref>J. Van Herwaarden, ''Between Saint James and Erasmus: Studies in Late-Medieval Religious Life : Devotions and Pilgrimages in the Netherlands'' (2003), [https://books.google.ch/books?id=BTZfHERxuCQC&pg=PA359#v=onepage&q&f=false p. 359].
Thomas Deswarte in: ''Culture and Society in Medieval Galicia: A Cultural Crossroads at the Edge of Europe'' (2015), [https://books.google.ch/books?id=fyFACgAAQBAJ&pg=PA498 p. 498].</ref> más kutatók szerint 1175 után jegyezhették le, de 1180 előttinek valószínűsítik. Lejegyzése valószínűleg Aymeric Picaud francia tudós-szerzetesnek tulajdonítható,<ref name=Herwaarden_p356>van Herwaarden & Shaffer, p356</ref> és elképzelhetően Közép-Franciaországban, [[Vézelay]] központjában történt, majd a compostelai Szt. Jakab katedrálisnak ajánlották.<ref>Fodor G., 28. old.</ref> Mind az öt könyv [[II. Kallixtusz pápa|II. Kallixtusz pápának]] tulajdonított pszeudoepigráf levéllel kezdődik,<ref name=Herwaarden_p356>van Herwaarden & Shaffer, p356</ref> a függelék [[II. Ince pápa]] levelét tartalmazza, melyben a könyvetkéziratot [[Santiago de Compostela|Santiago de Compostelának]] adományozza. A könyvek mindegyikének külön története van, és feltételezhetően mind az öt könyv már lejegyzésük előtt is létezett.
 
Vannak kutatók, akik szerint a kódex valójában „hamisítás”, a római rítus érvényre juttatása a [[mozarabok|mozarab]] ellenében. A könyvet eszközként használhatták fel [[Ibériai-félsziget|Ibéria]] egyházi visszafoglalására. A kódex szerzői egyfelől megadták a római pápát megillető tekintélyt, másfelől mindezt Szent Jakab liturgiájával tették, és mivel Szent Jakab Spanyolországnak, valamint a [[reconquista|mórok elleni háború]]nak védőszentje, a galíciaiak számára megkönnyítették a rítusváltást.<ref>Fodor G. 30. old. </ref> Ennek a folyamatnak lehetett része 1120-ban [[Santiago de Compostela|Santiago de Compostelában]] Diego Gelmírez római katolikus püspökké történt kinevezése, akinek püspöksége alatt vált a galíciai [[Santiago de Compostela]] [[Szent Jakab-katedrális (Santiago de Compostela)|Szent Jakab-katedrális]]a kora egyik legjelentősebb zarándokhelyévé. A kódex elnevezésében emellett Diego Gelmírez püspök és a compostelai egyházmegye hálájáról is szó lehet, mivel [[II. Kallixtusz pápa]] adományozta Diego Gelmíreznek [[Santiago de Compostela]] első katolikus püspöki címét.<ref>http://www.magyarkurir.hu/hirek/utmutato-szent-jakab-uthoz-kallixtusz-kodex</ref>
40. sor:
A zenetörténetben ez az első ismert gyűjtemény, amely szerzőnevekkel ellátott darabokat tartalmaz. A feltüntetett szerzők között ismert egyházi személyek vannak, francia érsekek, püspökök, de [[Albertus Parisiensis]], a párizsi [[Notre-Dame-székesegyház (Párizs)|Notre-Dame]] kántora is. Ugyanakkor egyes zenetörténészek a szerzőséget nem minden esetben fogadják el, lehetségesnek tartják, hogy a jelentős egyházi személyek neveivel a kódex elismertségét akarták növelni.<ref>Fodor G., 38. old.</ref>
 
A kódex zenei anyagát egységesen a közép-francia [[neuma|neumaírás]]sal jegyezték le, csak egyetlen darabot írtak ettől eltérően, a szövegsorok közötti üres térben az [[neumaNeuma#aquitán_neumákAquitán_neumák|aquitán pont-notáció]]val.<ref>Fodor G., 34. old.</ref> A dallamokat tollal piros tintával húzott négyvonalas rendszerben kottázták le, a lejegyzés során alkalmazott [[neuma|neumaformákat]] a [[lotaringia]]i és [[Neuma#Metzi_neumák|metzi notációs régió]]ban használták, de leginkább a közép-franciaországi, [[burgundia]]i [[Vézelay]] és [[Nevers]] városaiban használt rendszerhez áll közel.<ref>Fodor G., 33. old.</ref>
A függelékek polifon műveket tartalmazó részében a darabokat viszont partitúraszerűen kottázták, ahol a tizenkét kottasort oldalanként hat szisztémára osztották, és az olvashatóságot megsegítő függőleges sorokkal tagolták.<ref>Fodor G., 34. old.</ref>