„Texas” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Vizuális szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{nincs forrás|2007 júniusából}}
{{USA-tagállam infobox
| név = Texas
| zászló = Flag of Texas.svg
| zászló szócikke =[[Texas zászlaja]]
| címer = Seal of Texas.svg
| becenév = Lone Star State
| mottó = Remember the Alamo! (angol) – Emlékezz az Alamóra!
| térkép = Map of USA TX.svg
| térképméret =
| hivatalos nyelv = ''nincs'' ([[de facto]] [[angol nyelv|angol]] és [[spanyol nyelv|spanyol]])
| himnusz =
| ISO-kód = US-TX
| kormányzó = [[Rick Perry]] (R)
| legnagyobb város = [[Houston]]
| postai rövidítés = TX
| székhely = [[Austin]]
| felvétel sorrendjében =28.
| felvétel dátuma =[[1845]]. [[december 29.]]
<!-- Rangsor -->
| terület szerint =2.
| népesség szerint =2.
| népsűrűség szerint =28.
| népsűrűség = 30,75
| népsűrűség forrás =
| tengerszint feletti magasság =
| terület = 696 241
| vízi terület =2,5
| időzóna =[[Central Standard Time Zone|CST]]: [[UTC]]-6/[[Daylight saving time|-5]]<br />[[Mountain Standard Time Zone|MST]]: [[UTC]]-7/[[Daylight saving time|-6]]<ref>Nyugat-Texas egy részén</ref>
| szélesség =é. 25°50' – é. 36°30'
| hosszúság =ny. 93°31' – ny. 106°38'
| kelet-nyugati kiterjedés =1065
| észak-déli kiterjedés =1270
| legmagasabb pont =[[Guadalupe Peak]] 2667
| átlagmagasság =520
| legalacsonyabb pont =0
| weboldal =www.state.tx.us
}}
[[Fájl:Texas counties map.gif|thumb|right|250px|Texas megyéi]]
[[Fájl:Texas population map2.png|thumb|right|250px|Texas népsűrűségi térképe]]
'''Texas''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] egyik tagállama, az ország déli, délnyugati részén helyezkedik el. Elnevezése az indián [[kadó nyelv]]ből származik: a ''táysha{{IPA|ʔ}}'', ''tecas'', vagy ''tejas'' (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.
Texas [[1836]]-ban nyilvánította ki [[Mexikó]]tól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, [[Texasi Köztársaság]] néven. [[1845]]-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692 622 km²-es területével ([[Alaszka]] után) az USA második legnagyobb, valamint 22,8 milliós lakosságával ([[Kalifornia]] után) a második legnépesebb tagállama.
== Történelme ==
A texasiak büszkék arra, hogy hat [[zászló]] is uralta e vidéket: a [[Franciaország|francia]] [[Fleur-de-lis]], a [[Spanyolország|spanyol]], a [[mexikó]]i, a texasi, az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]], valamint a konföderációs nemzeti lobogók.
A mai Texas határain belül egykor több [[Indiánok|indián]] törzs élt, köztük az apacsok, az atakapanok, a bidaik, a kaddók, a komancsok, a cserokik, a [[kajova (törzs)|kajovák]], a tonkavák és a vicsiták.
Álvar Núñez Cabeza de Vaca spanyol [[konkvisztádor]] [[1528]]. [[november 6.|november 6-án]] hajótörést szenvedett a mai Texas partjainál. Ő volt az első [[európa]]i, aki betette a lábát erre a földre. [[1537]]-ben megírta az itt szerzett tapasztalatait ''La relación'' c. művében.
[[1821]]-től kezdve Texas Mexikóhoz tartozott. Texas a [[19. század]] elején még csekély népességgel bírt, ezért a mexikói állam tevékenyen támogatta a bevándorlók érkezését a területre. Az új lakók főleg az Egyesült Államokból érkező angol nyelvű farmerek (és szerencsevadászok) voltak, akik új települések tucatjait létesítették. A túlzott bevándorlás hatására azonban Texas lakossága az [[1830-as évek]]re jobbára angolszász nyelvű emberekből tevődött össze.
[[1835]]-ben [[Antonio López de Santa Anna]] mexikói elnök kihirdette az egységes [[alkotmány]]t, amely meg akarta akadályozni, hogy további amerikai telepesek érkezzenek az országba, nehogy az Egyesült Államok igényt tartson Texasra. A Texasban élő észak-amerikai telepesek azonban kijelentették, hogy inkább elszakadnak, semmint hogy az alkotmány hatálya alá kerüljenek. Fölajánlották, hogy elfogadják az [[1824]]-es mexikói alkotmányt, ami nem csupán [[vallás]]-, hanem gondolati és [[sajtószabadság]]ot is hirdetett, és engedélyezte a [[rabszolgaság|rabszolgatartást]]. Sérelmezték, hogy a mexikói kormány nem engedélyezte a fegyvertartást (nehogy hatékonyabban ellenállhassanak a mexikóiaknak), sőt Santa Anna tábornok megtiltotta a további amerikai betelepedést Texasba.
[[1836]]. [[március 2.|március 2-án]] Texas kikiáltotta függetlenségét, majd [[április 21.|április 21-én]] a San Jacintó-i csatában serege vereséget mért a Santa Anna vezette mexikóiakra. A siker kulcsa az volt, hogy a texasi hadseregnek volt elég ideje megszerveződni. Ezt az [[Alamo-erőd]]öt [[Az Alamo-erőd ostroma|védő kis csapatnak]], valamint a taktikus Sam Houston tábornoknak köszönhették, aki addig-addig adta föl a területeket, amíg nem sikerült végre elegendő embert összeszedni. Az elfogott Santa Anna által aláírt velascói szerződésekben Texas határait világosan meghúzták. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására. Azonban az ország politikai rendszere olyannyira düledező volt, hogy képtelenek voltak beváltani fenyegetéseiket. Később, még [[1836]] során Texasban engedélyezték a rabszolgatartást. A Texasi Köztársaság területe magában foglalta a mai állam területét, valamint néhány, tőle északra és északnyugatra fekvő vidéket is.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] támogatta a texasi függetlenséget, hiszen az valamiféle ellensúlyt képezhetett az Egyesült Államokkal szemben. [[London]]ban például texasi nagykövetség nyílt. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az [[1840-es évek]]re Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. [[1844]]-ben azonban elnökké választották a csatlakozáspárti [[James Knox Polk]]ot. [[1845]]. [[december 29.|december 29-én]] Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a [[mexikói–amerikai háború]], mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt.
Az [[amerikai polgárháború]] során Texas [[1861]]. [[február 1.|február 1-jén]] kiszakadt az Egyesült Államokból, és az év [[március 1.|március 1-jén]] a [[Amerikai Konföderációs Államok|Konföderáció]] ideiglenes kormánya tagállamként ismerte el. Az állam részint a mexikói háborúban is helytállt, edzett katonákat tudott küldeni a konföderációs seregbe. [[1863]] közepéig Texas egyfajta ellátó államként működött, amikor is az északiak elfoglalták a Mississippi-folyó vidékét, így lehetetlenné vált nagyobb számú ember vagy lábasjószág mozgatása, szállítása. A [[Palmito Ranch-i ütközet]], a polgárháború utolsó csatája Texas földjén zajlott, [[1865]]. [[május 12.|május 12–13-án]] (jóval [[Robert E. Lee|Lee]] tábornok [[április 9.|április 9-i]] veresége után). Az állam majd két hónapnyi anarchiába süllyedt, míg teljesen [[Gordon Granger]] tábornok fennhatósága alá nem került. A konföderációs sereg széthullott, az állami tulajdon pedig gyakran magánkézbe került. A rabszolgákat felszabadító [[1863]]. [[január 1.|január 1-jén]] kelt elnöki rendeletet ([[Emancipation Proclamation]]) Texasban csak [[1865]]. [[június 19.|június 19-én]] hirdették ki, [[Galveston]]ban. Ezen esemény ünnepe a ''[[Juneteeth]]''. [[1870]]. [[március 30.|március 30-án]], noha nem felelt meg minden követelménynek, Texast újra felvették az Amerikai Egyesült Államok sorába.
A [[Beaumont (Texas)|Beaumont]] melletti [[Spindletop-domb]]on fedezték fel az első nagyobb [[kőolaj]]lelőhelyet az államban, [[1901]]. [[január 10.|január 10-én]]. Később felfedezték a [[Mexikói-öböl]] mentén, valamint a Texas keleti és nyugati részén húzódó olajmezőket. Az olajkitermelés robbanásszerű növekedése átalakította az állam gazdaságát. Az [[1972]]-es csúcsig naponta átlagosan hárommillió [[hordó (mértékegység)|hordó]] nyersolajat termeltek ki itt. A megerősödött gazdaságra súlyos csapást mért a [[Nagy gazdasági világválság]], majd a ''„Dust Bowl”'' néven ismert [[aszály]]os időszak pusztítása.
== Földrajza ==
Az [[Amerikai Egyesült Államok]] délkeleti részén elhelyezkedő Texas állam [[földrajz]]a a formák és földtani időszakok széles skáláját öleli fel. Texas a Nagy Síkság [[préri]] borította vidékének déli részén terül el. Délről a [[mexikó]]i Keleti [[Sierra Madre]] hegylánca határolja.
A [[Rio Grande]], a [[Red River of the South]] és a [[Sabine]] folyók jelölik északi, [[Oklahoma|Oklahomával]] közös határait. Keleten [[Louisiana|Louisianával]] és [[Arkansas]]-val, déli irányban pedig [[Új-Mexikó]]val, valamint négy mexikói állammal határos. Ezek: [[Chihuahua (állam)|Chihuahua]], [[Coahuila]], [[Új-León]] és [[Tamaulipas]].
Az itt élők négy részre (égtájak szerint) osztják. A ''Texas Almanac'' szerint négy fő földrajzi területe van: az öbölmenti síkság, a középső mélyföld, a Nagy Síkság és a „Basin and Range” néven emlegetett terület.
== Éghajlata ==
Texas [[Meteorológia|időjárása]] változatos, mivel több éghajlati zóna határán fekszik. Március és július között gyakoriak a [[tornádó]]k. A [[csapadék]] eloszlása egyenlőtlen: [[El Paso (Texas)|El Pasóban]] mindössze átlagosan évi 198 mm hullik, míg Orange városában 1500 mm.<ref>[http://www.tshaonline.org/handbook/online/articles/yzw01 Weather]. Handbook of Texas Online.</ref> Északon telente kevés [[hó]] is szokott hullani. A legmagasabb [[nyár]]i hőmérséklet a hegyekben mért kb. 27 °C-tól a [[Rio Grande]] völgyében jellemző 38 °C-ig terjed.
== Gazdasága ==
Texas összes megtermelt jövedelme 982,4 milliárd [[amerikai dollár|dollár]]. Ez az összeg az USA-ban a második legnagyobb ([[Kalifornia]] után). Az egy főre vetített GDP nagysága 42 899 dollár volt 2005-ben. Texas gazdasági növekedését a sok munkalehetőségnek, az alacsony ingatlanáraknak, az állam által kivethető személyi adók hiányának („state income tax”), az alacsony adóztatásnak, valamint az üzleti élet akadálytalan folyásának köszönheti. Az állam bizonyítottan 4,6 milliárd hordó kitermelhető [[kőolaj]]készlettel rendelkezik. Texas a [[második világháború]]ig jórészt falusias volt. Fontos [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] ágai az állattartás és az olajkitermelés volt. A legfontosabb gazdasági ágazat azonban sokáig a [[gyapot]]termesztés volt. A háború után Texas nagy mértékben iparosodott.
Ma a főbb gazdasági ágak a következők: információs technológia, kőolaj- és földgáz-kitermelés, üzemanyag-gyártás, energiaipar, mezőgazdaság, gyáripar. A gazdaság jelentős része a helyi iparágakra támaszkodik: például a faipar az állam keleti részén, míg a repülőgépgyártás vagy a hadiipar [[Dallas]]ban és [[Fort Worth]]-ben jellemző.
A Texas A&M University szerint manapság Texas állam a legnagyobb [[szarvasfélék|szarvastenyésztő]] ''(Cervidae)'' az USA-ban, több mint 1000 szarvasfarmmal. Texasban ezek 650 millió dolláros jövedelmet hoznak az államnak. A szarvasfarmokból egyéb ágazatok is hasznot húznak, például azok, akik ellátják a farmokat táplálékkal, gyógyszerrel és üzemanyaggal, valamint a feldolgozó helyek.<ref>{{cite news|url=http://www.deerwildlifealliance.org/Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America.htm |title=Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America |publisher= |date= |accessdate=2010-01-05 |format=angol nyelvű}}</ref><ref>{{cite news|url=https://ageconsearch.umn.edu/bitstream/6830/2/sp08fr01.pdf |title=Economic Impact of Deer Breeding Operations in Texas |publisher= |date= |accessdate=2017-12-27 |format=angol nyelvű }}</ref>
Két nagy gazdasági központja van: [[Houston]] és [[Dallas]].
==Népesség==
{{népességdiagram}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.texastravel.hu Texas utazási információs oldal]
* [http://www.usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=44 USA Travel - Texas magyarul]
* [http://www.austin.hu Austin magyar nyelvű útikalauz]
* [http://www.chasingthefrog.com/reelfaces/texaschainsaw.php Igazság a texasi láncfűrészes gyilkosról]
{{Texas állam megyeszékhelyei}}
{{USA tagállamok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Texas| ]]
[[Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek]]
| |||