„Tenmu japán császár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
62. sor:
===Tenmu életében főbb eseményei===
Tenmu Japán első egyeduralkodója, aki akkor kapta meg a Tennó címet (Japán uralkodója címet), amikor még élt, nem pedig halála után az őt követő generációktól.<ref>[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/587414/tenno "Tennō" at Critannica.com]; retrieved 2013-8-28.</ref>
A Nihonsoki az egyetlen életéről szóló dokumentum, amit a fia, [[Toneri herceg]] szerkesztett. Ez az okirat a felesége és a gyermekei uralkodása alatt íródott, ezért kétségbe vonható a hitelessége és elfogulatlansága. Érintőlegesen említik a ''[[Kodzsiki]]'' előszavában, ahol üdvözölték a megbízottjai.
68. sor:
Tenmu apja fiatal korában meghalt és főleg [[Szaimei császárnő]] irányítása alatt nőtt fel. Nem gondolták, hogy trónra fog jutni, mert az uralkodó császárné legidősebb fiaként Tendzsi volt a koronaherceg.
A [[Tendzsi korszak]] alatt Tenmu volt a koronaherceg, mert abban az időben Tendzsi egyik fiúgyermeke sem született olyan anyjától, aki elég magasrangú lett volna ahhoz, hogy szükséges politikai támogatást nyújtson az uralkodónak. Tendzsi gyanakodott, hogy Tenmu talán meg akarja majd szerezni a trónt, így szükségesnek érezte pozícióját előnyös politikai házasságokon keresztül megerősítésíteni. Tendzsi aktívan fejlesztette a katonai létesítményeket, amitek a Taika reformok alatt alapítottak.<ref>[[Kan'ichi Asakawa|Asakawa, Kan'ichi]]. (1903). ''The Early Institutional Life of Japan,'' p. 313.</ref>
Tendzsinek idős korában született egy gyermeke, Ótomo herceg, egy alacsony rangú házastársától. Mivel Ótomonak gyenge politikai támogatása volt anyai ágról, ezért az adott idő általános bölcsessége<ref>{{Cite book|title=Ancestors|last=de Gruyter|first=Walter|publisher=Mouton Publishers|year=1976|isbn=90-279-7859-X|location=Paris|pages=|quote=|via=}}</ref> úgy tartotta, hogy nem jó ötlet, ha ő örökli a trónt, de Tendzsi mégis megszállottja volt ennek az ötletnek.
617-ben Tenmu veszélyben érezte magát és önként visszavonult a koronaherceg hivatalából, hogy szerzetesnek álljon. A [[Josino hegy]]ekbe költözött, [[Jamato tartomány]]ba (mai [[Josino]], [[Nara]]), hivatalosan a visszavonulás miatt. Magával vitte a fiait, valamint egyik feleségét is, Unonoszarara hercegnőt, Tendzsi lányát. Azonban a többi hitvesét a fővárosban , Omikjóban hagyta, Ómi tartományban (mai [[Ócu]]).
76. sor:
672-ben Tendzsi meghalt és Ótomo herceg trónra lépett Kóbun császár néven. Tenmu összegyűjtött egy sereget és Josinoból keletre masírozott, hogy megtámadja a fővárost, Oikjót. Keresztülmasíroztak Josino, Iga és Mino tartományon, hogy megfenyegesse Omikjót a szomszédos tartományban. Tenmu serege és a fiatal Kóbun császár serege Mino északnyugati részén csaptak össze (mai [[Szekigahara]], [[Gifu]]). Tenmu serege győzött és Kóbun öngyilkos lett. Ezt az összecsapás Dzsinsin háborúként ismert.
:'''Meidzsi utáni kronológia:'''
:* '''Tendzsi uralkodásának tizedik évében, a tizenegyedik hónapban (671):''' Tendzsi császár (天智天皇十年) kinevezte fiát örököséül. A modern tudósok úgy értelmezik ezt, hogy a fiúnak kellett volna örökölnie a trónt az apja halála után (
::* '''Kóbun uralkodásának első évében (672):''' Kóbun császár uralkodásának első évében (弘文天皇一年) meghalt, majd a nagybátyja, Óaomi-sinnó megszerezte az öröklési jogot
:'''Meidzsi előtti kronológia:'''
:A 19. század előtt Otomo az emberek szemében csak egy betolakodó volt, trónkövetelő, egy hiba; azonban ha mindez így lett volna, akkor a következményei a következők lettek volna:
:* '''Tendzsi uralkodásának 10. évében (671):''' Tendzsi császár, uralkodásának 10. évében (天智天皇十年) meghalt, és bármilyen ezt követő katonai szembesítés ellenére, a halott uralkodó testvére következett volna az öröklésben (
[[Kép:TenmuJitoTomb.jpg|thumb|right|Sinto emlékszentély és mauzóleum Tenmu császár tiszteletére]]
Ahogy arra számítani lehetett, Tenmu császár nem volt kevésbé aktív a korábbi császárnál, Tendzsinél, a Taika katonai intézmények fejlesztésében. Tenmu uralkodása sok változást hozott: központosított hadügyi minisztériumot alapítottak; a főváros melletti belső ország védelme megerősödött; a főváros közelében erődök és várak épültek, valamint Honsú nyugati részein és Kjúsun is; a katonaságot felülvizsgálták, és minden vidéki vezetőnek megparancsolta, hogy gyűjtsék össze a fegyvereket és tanulják meg a taktikát.<ref>Asakawa, pp. 313–314.</ref>
673-ban Tenmu visszaköltöztette a fővárost Jamatoba, majd Asukának nevezte el az új fővárost. Tenmut Asukában trónra emelték. Uralkodásának eseményei tartalmazzák:
* 674 (Tenmu 2): Tane tartomány nagyköveteit a japán udvarban fogadták.<ref>Beillevaire, Patrick. (2000). {{Google books|8HdO2y6skzUC|''Ryūkyū Studies to 1854: Western Encounter,'' Vol. 1, p. 272|page=272}}; excerpt, "''Im dritten Jahre der Regierung des Mikado Ten mu (674) kamen auch Gesandte von Tane no kuni au den japanischen Hof. Jakusima und das heutige Tanegasima waren die nördlichsten der mehrgenannten Südseeinseln....''"; compare NengoCalc ''Temmu 2'' (天武二年)</ref>
* 680 (Tenmu 8): Jakusi-dzsi a Hakuhó korszakban alakult meg.<ref>[http://www.aisf.or.jp/~jaanus/deta/h/hakuhoujidai.htm ''Hakuhou jidai'' 白鳳時代], [http://www.aisf.or.jp/~jaanus/ JAANUS (Japanese Architecture and Art Net Users System)]; retrieved January 24, 2011; see also Nussbaum, "''Yakushi-ji''" at {{Google books|p2QnPijAEmEC|p. 1035.|page=1035}}; compare NengoCalc ''Tenmu 8'' (天武九年)</ref>
Tenmu a fő város megalapításától kezdve egészen a haláláig, 686-ig uralkodott. A felesége, Dzsito császárnő követte a trónón, mint Japán 41. uralkodója, amíg a fiuk a 42. császár nem lett az országban.<ref>{{Cite web|url=http://www.mustlovejapan.com/subject/tenmu_jito_kofun/|title=Kofun of Emperor Tenmu and Jito {{!}} MustLoveJapan|website=www.mustlovejapan.com|language=en|access-date=2017-02-17}}</ref> Sírjanak valódi helye ismert.<ref name="kunaicho"/> Egy emlékoltárt emeltek a tiszteletére (
===Buddhizmus===
| |||