Wikipédia

„Nadrág (ruhadarab)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kép hozzáadása
Kiegészítések, források (kivettem a forráskérő sablont)
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Sarmatians, Dacians, Scythians - 008.jpg|bélyegkép|250px|Nadrágot viselő [[ászik]], [[dákok]] és [[királyi szkíták]]]]
{{egyért2|a ruhadarabról|Nadrág (egyértelműsítő lap)}}
A '''nadrág''' aaz lábaltest és aza altestláb takarására és, melegen tartására viselt elágazószolgáló ruhadarab,. aA mai ember számára általánosúgyszólván ruhakellék,nélkülözhetetlen az [[ókor]]i [[lovasnomád]] népektől származik. A [[magyarok]] történelme során mindig alapvető ruhadarab volt, [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] azonban csak a [[16. század]] óta általános aöltözködési használatakellék.
 
Viselete az eurázsiai puszta lovasnépeinek befolyása nyomán terjedt el Európában és Ázsiában. A nadrágot a puszta lakói már az őskőkorban viselték.{{refhely|Balák 2013}}
 
A nadrág és az alsónadrág a keleti lovasnépek, például a [[magyarok]] viseletének egyik legfontosabb alkotórésze volt. E ruhadarabok viselete Közép- és Nyugat-Európa lakóinak körében csak a [[16. század]] óta általános.
 
== Elnevezései ==
A nadrág szkíta elnevezése iráni közvetítéssel került a görögökhöz. Először az i. e. 6. században tudósítanak róla. ''Anaxüridesz'' (Αναχυριδες) cím alatt találjuk a megfelelő szótárakban és tudástárakban.{{refhely|Mau 1894}} Eredeti alakjából e szót a perzsák vetkőztették ki, s a görögök is hozzátették ehhez a magukét. Volt ellenben a görögöknek, kizárólagos, saját ferdítésű szava is a nadrágra: ''brakesz'' (βρακες), s a perzsák is alkottak saját kifejezést e ruhadarabra: ''szarabara'' (görögösen σαράβαρα).{{refhely|Mau 1894}}{{refhely|Liddel and Scott 1901}} Az indoeurópai nyelvek a nadrágot jelentő szkíta szónak jobbára második felét őrizték meg, pl. ''braka'', ''braccae'', ''braces'', ''breeches''.
 
Nadrág szavunk a ''Magyar etimológiai nagyszótár'' szerint „''Szláv eredetű szó: ószláv, régi bolgár, lengyel, népi orosz ''nadragi'' (‘nadrág’) a ''na-'' (‘rajta’) és ''drzsati'' (‘tart’) elemekből''”.{{refhely|Tóthfalusi 2001}}
 
''A magyar nyelv szótára'' című kiadvány szerzőinek – [[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] – más erről a véleménye:
:„''E szónak eredeti jelentését vagyis a benne rejlő alapfogalmat némi valószinüséggel gyaníthatjuk némely más nyelvekkel tett öszvehasonlítás nyomán. A finnben ruoket nadrág, és ruoko nád; a latinban caligae nadrág, és calamus nád; továbbá más test, melynek üres csövü szára van, pl. toll, buzaszár, stb. németül Hosen és kohl Adelung szerint szintén rokon gyöküek. Ezek nyomán indulva a magyar nád röviden nad és nadrág gyöke között először hangazonságot lelünk, továbbá azt gyanítjuk, hogy a magyar is a nadrág nevü ruhát azon tulajdonságáról nevezte, mely szerént szárának csövei mint a nád üresek, nádminőségüek. A szláv nyelvek egészen más fogalmat fejeznek ki e ruhanemű elnevezésében, mert nohavicze v. nogavicze szórul szóra am. lábravaló. Hasonlat szerint a nad gyökből így fejlődhetett a nadrág: nad-or-ú, azaz, nádalaku, mint domb, domború, dud, dudorú, mony, monyorú, vagy l középképzővel gomb, gombolu, gömb, gömbölü, gombolag, gömböleg. Eredetileg tehát nadoru v. nadora t. i. öltöny, öszvevonva nadra, s a g vagy csak hangtoldalék mint a rozmaring, puszpáng, mócsing, és hasonló szókban, vagy azon g, mely több ruhanemük neveiben is véghangul szolgál, mint üng, kalpag, süveg, köpönyeg, pacsmag.''”{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1867}}
 
A ''gatya'' szó, eredetileg a csípőn megkötött, keleties szabású, hosszú szárú, vászonból vagy gyolcsból készült férfi alsóruha, magyar viselet neve volt.{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1864}} Ma pedig mindenféle nadrágra mondhatjuk tréfás kifejezésként.
 
A ''gatya'' szó gyökere – a ''Magyar etimológiai nagyszótár'' szerint – a [[szerb nyelv|szerb]]–[[horvát nyelv|horvát]] ''gaće'' (parasztgatya, alsónadrág) kifejezés.{{refhely|Tóthfalusi 2001}}
 
Czuczor és Fogarasi ''gatya'' szavunkkal kapcsolatban is más véleményt fogalmaz meg: „''Rokonok vele a szanszkrit cshad [fed, takar], kut, kud (fed, tartalmaz), franczia cotte, angol coat, német Kutte, Kittel, szláv gatye, katye, finn kaatio (Fábián), hellen citwn, magyar köt, melytől köcze, keczele szók is származnak stb.''”{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1864}}
 
''Bugyi'' szavunk a ''bugyogó'' (buggyos nadrág) elnevezés kicsinyített változata. Utóbbi pedig: „''Bőre szabott, nagy ülepű, szotyogó, térdig érő nadrág; továbbá, bő szabásu pantalon, plundra''.{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1862}}
 
A ''plundra'' tájnyelvi szó, jelenthet hosszú felsőruhát, gubát, köpönyeget stb., illetve zekefélét is. Tájnyelvi szavunk a nadrágra a ''farboszontó'' is (boszont: bökdös, ingerel).{{refhely|Szinnyei 1901}}
 
A nadrág szódivatszakmában azhasznált ószlávmásik elnevezése a ''na-drzsatyipantalló'', („rajtatartani”)régebben kifejezésből származik''pantalon''. A pantallóE szó az [[olaszok|olasz]] vándorkomédia, a [[commedia dell’arte]] állandó figurájának, [[Pantalóne|Pantalónénak]], a [[Velence (Olaszország)|velencei]] kereskedőnek a nevével kapcsolatos, és az általa viselt velencei hosszú nadrágra utal. A gatya szó eredete a [[szerb nyelv{{refhely|szerb]]-[[horvátTóthfalusi nyelv|horvát]] ''gate'' („parasztnadrág”). Az alsónadrág becézett formája a „bugyi”, ami a bugyogó (buggyos nadrág) rövidítése.2001}}▼
 
== Története ==
=== ÓkorAz őskőkortól az ókorig ===
[[Fájl:ScythianArchers.JPG|bélyegkép|250px|Szkíta íjászok, [[i.  e. 4. század]].]]
A nadrágot az eurázsiai puszta lakói már az őskőkorban viselték.{{refhely|Balák 2013}} Európa és Ázsia, valamint Észak-Afrika melegebb éghajlatú vidékein, illetve Közép- és Nyugat-Európában ugyanekkor az ágyékkötő, illetve az ingnek és a szoknyának megfelelő ruhadarab viselete volt szokásban.
A történelem kezdetén a [[férfi]]ak és a [[nő]]k egyaránt [[szoknya]] típusú alsó ruhadarabokat viseltek. Az ókori [[eurázsia]]i lovasnomád népeknél alakult ki a nadrágviselés szokása.{{refhely|Malliot 1804}} Nadrágban ugyanis sokkal kényelmesebb volt lovagolni, mint szoknyában! A lovasnomádoknál a férfiak és a nők egyaránt nadrágot hordtak, hiszen mindkét nem képviselői lovagoltak. Mindamellett a nadrágot az eurázsiai puszta lakói már az őskőkorban viselték.{{refhely|Balák 2013}}
 
A [[szkíták]], illetve elődeik legalább a középső kőkorszak óta az egész eurázsiai puszta életformáját és műveltségét meghatározták, s kényszerítő erővel hatottak a környező népek életére, szokásaira stb. is. Tőlük vették át – nevezetesen az ókorban – a melegebb éghajlatú vidékek lakói a nadrág viseletének divatját. Közép- és Nyugat-Európában a nadrágviselet szokása csak a [[népvándorláskor]] idején honosodott meg és terjedt el, jóllehet egy dániai bronzkori sírban is találtak már nadrágot.
Az [[ókor]]i [[Kína|Kínában]] csak a lovasok viseltek nadrágot. A hagyomány szerint az észak-kínai Csao állam Wu nevű uralkodója öltött először nadrágot [[i. e. 375]]-ben, az északi lovasnomád népek mintájára.▼
 
Nadrágban járt minden szkíta, nem különben atyafisága (pl. [[dákok|dák]], [[géták|géta]], [[hunok|hun]] és [[törökök|török]]), valamint hűbérese (pl. az iráni [[szarmaták|szauromaták]] és harcias hölgyeik, az [[amazonok]]). A nadrág viseletét eltanulták keleten a [[médek]], a [[perzsák]], továbbá a kínaiak, nyugaton a [[germánok]], a [[kelták]] és a többi. Vagyis utóbb a fél világ szkíta nadrágot viselt. Mi több, a görögök még hőskölteményeik, hitregéik szereplőinek egyikét-másikát (pl. [[amazonok]], trójaiak, [[Orpheusz]]) is olykor nadrágba bújtatták, s így ábrázolták.{{refhely|Malliot 1804}}{{refhely|Яценко 2006}}
A ránk maradt emlékek alapján tudjuk, hogy nadrágban jártak a [[szkíták]] és a [[szarmaták]], de a [[babilon]]iaknál, [[perzsák]]nál, [[Phrügia|phrügöknél]], [[pártusok]]nál és [[kelták|galloknál]] is használatos ruhadarab volt.
 
Nadrágban kényelmesebb volt lovagolni, mint ingruhában, szoknyában. A lovasnépeknél a lovagló férfiak és nők nadrágot viseltek.
A [[Római Birodalom|rómaiakat]] annyira meglepték a gallok nadrágjai, hogy [[Gallia]] egyik részét nadrágosnak ''(Gallia Braccata)'' nevezték el. [[Ókori Róma|Rómában]] a nadrágot csak a késői császárok korában kezdték hordani (férfiak), ellentétben a galliai és [[Germania (provincia)|Germaniai]] légiók katonáival, akiket a zord éghajlat már jóval előbb rákényszerített eme ruhadarab viseletére. Öreg és beteges rómaiak azonban már előbb is viseltek nadrágot (''femoralia'' v. ''feminalia''), sőt életének végső éveiben maga [[Augustus római császár|Augustus]] császár is felöltötte.▼
 
▲Az [[ókor]]iókori [[Kína|Kínában]] csak a lovasok viseltek nadrágot. A hagyomány szerint az észak-kínai Csao állam WuVu nevű uralkodója öltött először nadrágot az [[i.  e. 375]]. évben, a belső-benázsiai lovasnépek, azazaz északia hunok, lovasnomádavagy népektörökök mintájára.
Adelvald [[longobárdok|longobárd]] királyról mondják, hogy a [[germánok|germán]] népek között elsőnek vezette be a nadrág divatját, de egy [[dánia]]i [[bronzkor]]i sírban is találtak már nadrágot.▼
 
▲A [[Római Birodalom|rómaiakat]] annyira meglepték a kelták, avagy gallok nadrágjai, hogy [[Gallia]] egyik részét nadrágosnak ''(Gallia Braccata)'' nevezték el. [[Ókori Róma|Rómában]] a nadrágot csak a késői császárok korában kezdték hordani (férfiak), ellentétben a galliai és [[Germania (provincia)|Germaniai]]germaniai légiók katonáival, akiket a zord éghajlat már jóval előbb rákényszerített eme ruhadarab viseletére. Öreg és beteges rómaiak azonban már előbb is viseltek nadrágot (''femoralia'' v.vagy ''feminalia''), sőt életének végső éveiben maga [[Augustus római császár|Augustus]] császár is felöltöttenadrágot öltött.
 
▲Adelvald, [[longobárdok|longobárdlangobard]] királyról mondjákfeljegyezték, hogy a [[germánok|germán]] népek között elsőnek vezette be a nadrág divatját, de egy [[dánia]]i [[bronzkor]]i sírban is találtak már nadrágot.
 
=== Középkor ===
[[Fájl:Sans-culotte.jpg|bélyegkép|250px|Pantallót viselő francia forradalmár]]
A [[középkor]]i Nyugat-Európában végül a [[magyarok]] hatására terjedt el a nadrág általános használata. Itt ugyanis addig a férfiak is szoknyát hordtak. (EzE szokás máig megmaradt például a [[skótok]] népviseletében.) Korábban elsősorban a hidegebb északi országokban hordtak nadrágot. Itt a nők is viselték (például a [[Lappok|lapp]] és a [[grönland]]i asszonyok), ellentétben az enyhébb éghajlatú vidékekkel, ahol csak a férfiaknál vált általánossá. Az északi népeknélnépek képviselői még éjszakára sem vetették le nadrágjukat.
 
Míg a szegényebbek egyszerű parasztnadrágot hordtak, az előkelő férfiak között különféle nadrágdivatok alakultak ki. Így például a [[12. század]]tól kezdve a nadrág két részből állt: az alsó a térden felül a comb közepéig érő harisnyaszerű nadrág volt, míg a felső a [[19. század]]i úszónadrághoz hasonlított (''Bruch'' v.vagy ''Broche''), és kettős fűzős szíjakkal kapcsolták egybe.
 
A [[15. század]]ban kezdték viselni az úgynevezett plundranadrágot (bugyogó), melyhez a gazdagabbak töméntelen mennyiségű szövetanyagot használtak fel. A [[16. század]]beli francia nadrágok ([[I. Ferenc francia király|I.  Ferenc]] korában) még térdig sem értek, [[III. Henrik francia király|III.  Henrik]] idejében pedig csak az ágyékot takarták el. Amikor a nők [[Krinolin (ruha)|krinolint]] kezdtek hordani, a férfiak kitömték nadrágjaikat. Ez Angliában ([[I. Erzsébet angol királynő|I.  Erzsébet]] idején) olyan arányokat öltött, hogy a [[parlament]] ülőhelyeit ki kellett bővíteni.
 
Az '''alsónadrág''' a 16. századbeli [[krinolin]]okkal jött divatba, és először az olasz [[kurtizán]]ok hordták, majd [[Franciaország]]ban is elterjedt ([[IX. Károly francia király|IX.  Károly]] udvarában), az olasz [Medici Katalin francia királyné|[Medici Katalin]] kezdeményezésére.
 
[[XIV. Lajos francia király|XIV.  Lajos]] korában nyerte el végleges alakját a selyemharisnyával együtt viselt francia térdnadrág, a ''culotte'' (ejtsd: külot), amely aztán divatban is maradt mindaddig, míg a [[18. század]] vége felé a pantalló (hosszúnadrág) ki nem szorította.
 
A [[reneszánsz]] divat szerinti szűk férfinadrágokhoz heretartót, avagy gatyapőcöt is szerkesztettek. A gatyapőc többnyire háromszög alakú szövet- vagy bőrdarab volt, de készülhetett fából stb. is.{{refhely|Vicary 1989}}
=== Nadrág és forradalom ===
A ruhadarab fontos, jelképes szerephez jutott a [[francia forradalom]]ban, ahol a ''culotte'', a térdnadrág a gyűlölt [[arisztokrácia|arisztokraták]] szimbólumává vált, szemben a kétkezi, dolgozó emberek munkához viselt nadrágjával, a ''pantalon''-nal, pantallóval. A ''sans-culotte''-ok (ejtsd: szankülot), azaz a „térdnadrág nélküliek” büszkék voltak arra, hogy a társadalomnak nem élősdi, hanem alkotó tevékenységet végző tagjai, ennek megfelelően hosszúnadrágot viseltek, tegezték, polgártársnak szólították egymást, sőt az általuk viselt [[frígiai sapka]], a forradalom másik szimbóluma is eredetileg „munkaruházati” kellék volt.▼
 
=== ElnevezéseiNadrág és eredetükforradalom ===
▲A ruhadarab fontos, jelképes szerephez jutott a [[francia forradalom]]ban, ahol a ''culotte'', a térdnadrág, a gyűlölt [[arisztokrácia|arisztokraták]] szimbólumávájelvényévé vált, szemben a kétkezi, dolgozó emberek munkához viselt nadrágjával, a ''pantalon''-nal, pantallóval. A ''sans-culotte''-ok (ejtsd: szankülot), azaz a „térdnadrág nélküliek” büszkék voltak arra, hogy a társadalomnak nem élősdi, hanem alkotó tevékenységet végző tagjai, ennek megfelelően hosszúnadrágot viseltek, tegezték, polgártársnak szólították egymást, sőt az általuk viselt [[frígiai sapka]], a forradalom másik szimbólumajelképe is eredetileg „munkaruházati” kellék volt.
A '''nadrág''' régiesebb, illetve a [[divat]]szakmában használt másik elnevezése a '''pantalló'''. Népies neve a '''gatya''', amely eredetileg a bőszárú vászonnadrágot jelentette, ma pedig mindenféle nadrágra használják humoros kifejezésként.
 
▲A nadrág szó az ószláv ''na-drzsatyi'' („rajtatartani”) kifejezésből származik. A pantalló szó az [[olaszok|olasz]] vándorkomédia, a [[commedia dell’arte]] állandó figurájának, [[Pantalóne|Pantalónénak]], a [[Velence (Olaszország)|velencei]] kereskedőnek a nevével kapcsolatos, és az általa viselt velencei hosszú nadrágra utal. A gatya szó eredete a [[szerb nyelv|szerb]]-[[horvát nyelv|horvát]] ''gate'' („parasztnadrág”). Az alsónadrág becézett formája a „bugyi”, ami a bugyogó (buggyos nadrág) rövidítése.
 
Gondolatébresztőként: a német és horvát wikipédia magyar eredetűnek tekinti a gatya szót.
A gaće (nem gate) szó inkább tűnik magyar eredetűnek, ez egy kicsit idegen a szerb/horvát nyelvtől. Érdekesség, hogy ők a bugyit ženske gaće-nak, női gatyának hívják.
 
== Hivatkozások ==
45 ⟶ 66 sor:
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Trousers}}
* [http://www.holgyvilag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=11405 ''Hölgyvilág – a divat eredete''.]
* [http://nadrag.lap.hu/ ''Nadrág.lap.hu -– linkgyűjtemény'']
 
== Források ==
* [http://www.anthropark.wz.cz/postgravet_a.htm {{aut|Balák, L.}} (2013): ''The era of the great European cultures of the Northern-type hunters''. Late Gravettian. The youngest phase of the Upper Paleolithic, 22,000–12,000 years ago.]
* [http://czuczor.oszk.hu/kereses.php?kereses=bugyog%C3%B3 {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1862): ''A magyar nyelv szótára''. Első kötet. Pest.] (Bugyogó szócikk.)
* [http://czuczor.oszk.hu/kereses.php?kereses=gatya {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1864): ''A magyar nyelv szótára''. Második kötet. Pest.] (Gatya szócikk.)
* [http://czuczor.oszk.hu/kereses.php?kereses=nadr%C3%A1g {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1867): ''A magyar nyelv szótára''. Negyedik kötet. Pest.] (Nadrág szócikk.)
* [http://www.academia.edu/12103205/%D0%9A%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%8E%D0%BC_%D0%B4%D1%80%D0%B5%D0%B2%D0%BD%D0%B5%D0%B9_%D0%95%D0%B2%D1%80%D0%B0%D0%B7%D0%B8%D0%B8_%D0%B8%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%BE%D1%8F%D0%B7%D1%8B%D1%87%D0%BD%D1%8B%D0%B5_%D0%BD%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%8B_._%D0%9C%D0%BE%D1%81%D0%BA%D0%B2%D0%B0_Costume_of_the_Ancient_Eurasia_the_Iranian-Speaking_Peoples_Kostyum_drevney_Evrazii_iranoyazychnye_narody_text_only_%D1%82%D0%BE%D0%BB%D1%8C%D0%BA%D0%BE_%D1%82%D0%B5%D0%BA%D1%81%D1%82_._Moscow_Vostochnaya_literatura_2006_661_pp_222_figs._ISBN_5-02-018495-0 {{aut|Яценко, С. А.}} (2006): ''Костюм древней Евразии (ираноязычные народы)''. Москва.] (A könyv szövege.)
* [http://www.kendallredburn.com/costumesofallnations.html {{aut|Kretschmer, A.}} and {{aut|Rohrbach, C.}} (1882): ''The Costumes of All Nations from the Earliest Times to the Nineteenth Century: Exhibiting the Dresses and Habits of All Classes, Regal, Ecclessiastical, Noble, Military, Judicial, and Civil''. London.]
* [https://archive.org/details/greekenglishlex00lidduoft {{aut|Liddel, H. G.}} and {{aut|Scott, R.}} (1901): ''A Greek–English lexicon''. New York, Chicago, Cincinnati.]
* [https://archive.org/details/recherchessurle00mallgoog {{aut|Malliot, J.}} (1804): ''Recherches sur les costumes, les moeurs, les usages religieux, civils et militaires des anciens peuples''. Tome second. Costumes des peuples de l'ancien continent. Paris.]
* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2099.png {{aut|Mau, A.}} (1894''a''): Col. 2100. Ἀναξυρίδες. ''In'' {{aut|Wissowa, G.}} (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Zweiter Halbband. Alexandros–Apollokrates. Stuttgart.]
* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2101.png {{aut|Mau, A.}} (1894''b''): Col 2101. Ἀναξυρίδες. ''In'' {{aut|Wissowa, G.}} (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Zweiter Halbband. Alexandros–Apollokrates. Stuttgart.]
* [https://archive.org/details/magyartjszt02szinuoft {{aut|Szinnyei József}} (szerk.) (1901): ''Magyar tájszótár''. Második kötet. Ó–ZS. Budapest.] (Plundra szócikk.)
* [http://www.szokincshalo.hu/szotar/ {{aut|Tóthfalusi István}} (2001): ''Magyar etimológiai nagyszótár''. Budapest.]
* {{aut|Vicary, G. Qu.}} (1989): Visual Art as Social Data: The Renaissance Codpiece''. Cultural Anthropology'' '''4''' (1): 3–25.
* [http://www.iranicaonline.org/articles/clothing-vii {{aut|Yatsenko, S. A.}} (1992): Clothing VII. Of the Iranian Tribes on the Pontic Steppes and in the Caucasus. ''Encyclopaedia Iranica'' '''5''' (7): 758–760.]
 
{{DEFAULTSORT:Nadrag}}
[[Kategória:Alsóruházat]]
[[Kategória:Felsőruházat]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nadrág_(ruhadarab)”