„Nadrág (ruhadarab)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítések, források (kivettem a forráskérő sablont) |
Zárójel pótlása stb. |
||
48. sor:
A [[középkor]]i Nyugat-Európában végül a [[magyarok]] hatására terjedt el a nadrág általános használata. Itt ugyanis addig a férfiak is szoknyát hordtak. (E szokás máig megmaradt például a [[skótok]] népviseletében.) Korábban elsősorban a hidegebb északi országokban hordtak nadrágot. Itt a nők is viselték (például a [[Lappok|lapp]] és a [[grönland]]i asszonyok), ellentétben az enyhébb éghajlatú vidékekkel, ahol csak a férfiaknál vált általánossá. Az északi népek képviselői még éjszakára sem vetették le nadrágjukat.
Míg a szegényebbek egyszerű parasztnadrágot hordtak, az előkelő férfiak között különféle nadrágdivatok alakultak ki. Így például a [[12. század]]tól kezdve a nadrág két részből állt: az alsó a térden felül a comb közepéig érő harisnyaszerű nadrág volt, míg a felső a [[19. század]]i úszónadrághoz hasonlított (''Bruch'' vagy ''Broche''), és
A [[15. század]]ban kezdték viselni az úgynevezett plundranadrágot (bugyogó), melyhez a gazdagabbak töméntelen mennyiségű szövetanyagot használtak fel. A [[16. század]]beli francia nadrágok ([[I. Ferenc francia király|I. Ferenc]] korában) még térdig sem értek, [[III. Henrik francia király|III. Henrik]] idejében pedig csak az ágyékot takarták el. Amikor a nők [[Krinolin (ruha)|krinolint]] kezdtek hordani, a férfiak kitömték nadrágjaikat. Ez Angliában ([[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] idején) olyan arányokat öltött, hogy a [[parlament]] ülőhelyeit ki kellett bővíteni.
Az ''alsónadrág'' a 16. századbeli
[[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] korában nyerte el végleges alakját a selyemharisnyával együtt viselt francia térdnadrág, a ''culotte'' (ejtsd: külot), amely aztán divatban is maradt mindaddig, míg a [[18. század]] vége felé a pantalló (hosszúnadrág) ki nem szorította.
| |||