„Nisida Kitaró” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Élete: javítgatás |
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Filozófiája: további javítás szükséges |
||
31. sor:
== Filozófiája ==
Mivel a Meiji korszak harmadik évében született, Nishida egy új, egyedülálló lehetőséget kapott
Nishida élete folyamán számos könyvet és esszét tett közzé, köztük ''A jó kutatása'' és a ''A semmi helyének logikája és a vallásos világnézet''. Összességében Nishida életműve volt a filozófiai alapja a Kiotói Iskola számára, és az ő tanítványai gondolatainak inspirációja volt. A leghíresebb tézise a ''Basho logikája'' (basho 場所 jelentése: hely vagy topos) egy nem dualista konkrét logika, melynek célja a szubjektum-objektum megkülönböztetésének elégtelensége Arisztotelész szubjektumlogikája és Immanuel Kant predikátumlogikája, az általa „teljesen ellentmondásos önazonosságnak” nevezi az ellentétek dinamikus feszültségét, mely Georg Wilhelm Friedrich Hegel dialektikus logikájához képest nem old meg semmilyen szintézist. Inkább meghatározza a megfelelő témát, fenntartva a megerősítés és a negáció közti feszültséget ellentétes oszlopokként vagy perspektívákként.
Amikor David A. Dilworth Nishida munkájáról írt, nem említette a debütáló könyvét a hasznos könyvek osztályozásában. A könyvében ''A Jó kutatása,'' Nishida a tapasztalat, valóság, jó és a vallásról is írt. Azt állítja, hogy egyetlen valós formája a tapasztalatnak a tiszta tapasztalat. ▼
▲Amikor [[David A. Dilworth]] Nishida munkájáról írt, nem említette a debütáló könyvét a hasznos könyvek osztályozásában. A
== Örökség ==
|