„Budenz József” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GéKI (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
GéKI (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
58. sor:
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a miénknek legközelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]]. Ugyanakkor jelent meg a ''Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések'' című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a ''Magyar-ugor összehasonlító szótár''t (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb ''Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana'' című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, [[Simonyi Zsigmond]] adta ki.<ref name="A Pallas nagy lexikona"/>
[[Vámbéry Ármin]] [[1869]]-ben jelentette meg a ''Magyar és török–tatár szóegyezések'' című munkáját.
Vámbéry nem publikált többé az [[Akadémiai Kiadó]]nál nyelvi-nyelvészeti témájú könyveket, és korábbi barátságuk véget ért.
| |||