„István angol király” változatai közötti eltérés

István 1154 elején megkezdte a királyi hatalom visszaállítását az egész országban.<ref>Amt, 19. O.</ref> Bejárta az országot és Délnyugat-Angliában újra az ő neve alatt kezdték kiadni az okleveleket. Yorkban[[York]]ban nagyszabású udvart hívott össze, hogy lenyűgözze az északi bárókat. Meglehetősen mozgalmas nyár után Doverbe[[Dover]]be utazott, hogy találkozzon [[I. Thierry flamand gróf|Thierry]] flandriai gróffal]]. Ott megbetegedett, gyomorfájdalomra panaszkodott és a helyi apátságban 1154. október 25-én meghalt. A favershami[[faversham]]i kolostorban temették el felesége és fia mellé.<ref name=King2010P300>King (2010), 300. o.</ref>

Anglia koronáját II. Henrik örökölte, aki nagy erőkkel kezdett hozzá a hosszas polgárháborúban megingott központi hatalom helyreállításának. Lebontatta az engedély nélkül épült várakat és visszaállította a királyi kincstárba befolyó adókat.<ref name=WhiteAmtP44>White (1998), 137. o.; Amt, 44. o.</ref> Elismerte István kisebbik fiát, Vilmost [[Surrey]] grófjaként és kisebb súrlódásoktól eltekintve békében éltek egymással.<ref>Crouch (2002), 281. o.</ref> István lánya, Mária kolostorba vonult, de a gyermektelen Vilmos halála után megörökölte Boulogne grófságát. 1160-ban Mathieu d'Alsaced’Alsace (Thierry flamand gróf második fia) elrabolta őt a kolostorból, erőszakkal a feleségévé tette és helyette uralkodott a grófságban. Házasságukat a pápa 1170-ben érvénytelenítette. István második fia, Balduin és második lánya, Matilda még 1147 előtt meghaltak.<ref>King (2010), pp.xvi, 313. o.</ref> A királynak valószínűleg három törvénytelen fia is született Damette nevű szeretőjétől: Gervase, Ralph és Americ.