„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
Az 1984. évi csoportjelentésben az olvasható, hogy sok hévizes üregrendszer ismert a Mátyás-hegy délkeleti, már nem művelt kőfejtőjében. [[Eocén]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] és [[Mohaállatok|bryozoás]] [[Márga|márgában]] alakultak ki. 220–245 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban vannak a kőfejtéskor feltárt barlangmaradványok. A terület szomszédos barlangrendszereihez hasonlóan a tektonikus előkészítés és a mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója miatt jöttek létre. A 20 méter hosszú Keleti-kőfejtő 3. sz. barlangnak a kőfejtő homlokfalán, a bányatalp felett, 15 méter magasan van a bejárata. Réteglapmenti elválással alakult ki a tág előcsarnokából nyugatra induló járatnak a lapos, kovás törmelékkel borított folyosója. Egy szabályos, gömbalakú, látványos oldási formákkal tagolt terembe vezet az északra tartó ágnak a meredeken emelkedő, csőszerű kürtője. Új járatok feltárását a nyugati ágnak az északi részén lehetne megpróbálni. A [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang]] a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang alatt, négy méterre nyílik. A jelentésben látható a kőfejtő homlokfaláról két fénykép, amelyeken be van jelölve a barlang bejárata. Az 1984. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámolóban]] publikálva lett a barlang leírása, a barlang alaprajzi térképe és az 1983-as topográfiai térkép.
Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel egy névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve. Az 1991. évi csoportjelentésben az van írva, hogy 1991-ben a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlangban dolgoztak, de eredmény nélkül. A kőbánya legtöbb barlangjának a kutatását akkor lehet folytatni, ha azok biztonságossá vannak téve ácsolással és betonozással. A kis barlangok állapota tovább romlik, mert nem áll módjukban lezárni a barlangokat. A rongálás leginkább a képződményeken látszik. A kőbánya nagyon ígéretes terület, leginkább a [[Mátyás-hegyi-barlang]] felé található, feltáratlan területek irányába érdemes kutatni. Az 1993. évi jelentés szerint 20 méter hosszú és a jelentésben megjelent egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak az elhelyezkedésével, amelyen jelölve van a barlang helye.
Az 1995. évi [[Földtani Közlöny]]ben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a [[Pálvölgy]] környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban ''Keleti-kőfejtő 4. sz. barlangja'' a neve. A barlang bejárata a kőfejtő északi oldalában, a sziklafalban van és nehéz sziklamászással érhető el. Körülbelül 10 méter hosszú, befelé emelkedő barlang. ''Kupolás-barlang''nak is nevezik a jellegzetes, gömbfülkeszerű terme miatt. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak a helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak a helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye, valamint a tanulmány végén látható a barlang bejáratának a távolról fényképezett fényképe. 1995-ben a Pagony Barlangkutató Csoport elkészítette a kőfejtő szpeleotopográfiai térképét. A 2004-ben készült nyilvántartólapja szerint a részletesen felmért barlang 20 méter hosszú. Becsléssel megállapítva nyolc méter függőleges kiterjedésű, hat méter magas és két méter mély. Szabadon látogatható.
| |||