„Budenz József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GéKI (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
GéKI (vitalap | szerkesztései) Budenz minden akadémiai tekintélyével szembeszállt a munka következtetéseivel - A betoldás ennek az állításnak az igazolása, a Budenz idézettel. |
||
58. sor:
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a miénknek legközelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]]. Ugyanakkor jelent meg a ''Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések'' című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a ''Magyar-ugor összehasonlító szótár''t (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb ''Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana'' című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, [[Simonyi Zsigmond]] adta ki.<ref name="A Pallas nagy lexikona"/>
[[Vámbéry Ármin]] [[1869]]-ben jelentette meg a ''Magyar és török–tatár szóegyezések'' című munkáját. Budenz minden akadémiai tekintélyével szembeszállt a munka következtetéseivel, hiszen az, az éppen kimunkálás alatt lévő finnugor elmélettel ellentétes irányban keresett megoldást.
[[Vámbéry Ármin]] [[1869]]-ben jelentette meg a ''Magyar és török–tatár szóegyezések'' című munkáját. Budenz minden akadémiai tekintélyével szembeszállt a munka következtetéseivel, hiszen az, az éppen kimunkálás alatt lévő finnugor elmélettel ellentétes irányban keresett megoldást. Ezzel kitört az ugor–török háború, amely a finnugor elmélet első jelentős tudományos kihívása volt.<ref name="Marácz László hivatalos honlapja"/><ref>{{cite web|url=http://bethlenkor.blogspot.com/2008/11/alrsgyjts-finn-ugor-szrmazs-eltrlsrt.html|title=Aláírásgyűjtés a finn-ugor származás eltörléséről|publisher=Bethlen Kör|accessdate=2010-10-22|archiveurl=https://web.archive.org/20100927185845/bethlenkor.blogspot.com/2008/11/alrsgyjts-finn-ugor-szrmazs-eltrlsrt.html|archivedate=2010-09-27}}</ref><ref>[[Valóság (folyóirat, 1958–)|Valóság]] folyóirat, Hary Györgyné, 1976/10. 94–110. old.</ref><ref>Hamis-e a "nemzetvesztő" Trefort-idézet? [http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet Történelem Mindenkinek], 2010. december 7. 18:00</ref><ref>Fejes László: Néhány tény 4. [http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-4.html Rénhírek], 2008. november 24.</ref><ref>Fejes László: Megoldódott a Trefort-idézet rejtélye? [http://www.nyest.hu/renhirek/megoldodott-a-trefort-idezet-rejtelye Rénhírek], 2010. december 16.</ref><ref>Fejes László: Csúcs Sándor a Trefort-idézetről [http://www.nyest.hu/renhirek/csucs-sandor-a-trefort-idezetrol Rénhírek], 2010. december 8.</ref>▼
Budenz ezekkel a - közel sem szakmai, tudományos - szavakkal bírálta meg Vámbéry művét:
Vámbéry nem publikált többé az [[Akadémiai Kiadó]]nál nyelvi-nyelvészeti témájú könyveket, és korábbi barátságuk véget ért.▼
„Esőt adál uram, de nincs köszönet benne! — mondhatnám e jelentésemet befejezvén, én is, ha visszatekintek a szóhasonlítások nagy halmazára, melyet Vámbéry úr, nem nagy gonddal és lelkiismeretességgel összehányva, „magyar és török-tatár szóegyezések" czime alatt a magyar nyelvész közönségnek nyújtott, mint feleletét azon kérdésre: hogy mi és mennyi törökség van a magyar nyelvben? Hogy e feleletnek, úgy amint ő azt adta, semmi hasznát nem vehetjük, azt a fentebbi birálati jelentésem, úgy hiszem, eléggé megmutatta.” ( Budenz József - NyK. 10 : 128)
▲
▲Vámbéry nem publikált többé az [[Akadémiai Kiadó]]nál nyelvi-nyelvészeti témájú könyveket, és korábbi barátságuk is véget ért.
Budenz [[1892]]. [[április 15.|április 15-én]] szívrohamot követően elhunyt. Budapesten, a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti (ma Fiumei út)]] temetőben helyezték örök nyugalomra.<ref>{{cite book |author= Szinnyei József|authorlink= |editor = |others= |title= Magyar írók élete és munkái|origdate = | url = http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm| accessdate =2010-10-21 |publisher= }}</ref><ref>{{MÉL|1|275–276|ABC00523/02399.htm}}</ref>
| |||