„Aszuka-kor” változatai közötti eltérés

Hórjúdzsi oszlopai hasonlóak az ókori görög Parthenonhoz, ahogyan a sudarasodásukon (az oszlop közepén lévő kihasasodás) is látható. Az ötemeletes pagoda (五重の塔 ''godzsúnotó'') az indiai dombszerű ereklyeőrző épület, a '''stupa '''egyik átalakított változata. Mi több, a freskók a Takamacuzuka és Kitora kofunokban – amelyek az ötödik századra nyúlnak vissza – erős befolyást mutatnak a '''Tang dinasztiával''' és a '''Gogurjeo''' falfestménnyel.

Az erre a korszakra jellemző japán buddhista szoborművészetről úgy gondolják, hogy Kína Hat Dinasztiájának a stílusát követték. Az e korban készült szobrok jellemvonásait a Tori stílussal is gyakran kapcsolatba hozzák, mely nevét egy jelentős szobrászművészről, Kuracukuri Toriról kapta, akinek nagyapja egy kínai bevándorló, Siba Tatto volt. Ezek közé a jellemvonások közé tartoznak a jellegzetes, mandula alakú szemek, és a szimmetrikusan rendezett redők a ruhákon. A legfelismerhetőbb jellemvonás ezeknek a szobroknak a mosoly kifejezőereje, amit az „archaikus mosolyként” emlegetnek. A Hórjúdzsinél található Kudara kannon a legjelentősebb buddhista szobor ebből a korszakból.