„Aszuka-kor” változatai közötti eltérés

Az országot provinciákra osztották fel. Mindegyik élére egy kormányzót jelölt és helyezett ki az udvar. A provinciákat tovább osztották kerületekre és falvakra.
 
[[Naka no Óe|Naka no Óe]] felvette a koronaherceg címet, és Kamatari megkapta a Fudzsivara családnevet, elismerésképpen a császári családnak tett szolgálataiért. '''Fudzsivara no Kamatari''' lett az első az udvari arisztokraták hosszú sorában. Egy másik sokáig fennmaradó változás az volt, hogy az ország neve Nihonként (日本), vagy Dai Nipponként (大日本 – ''Dai Nippon'') szerepelt a diplomáciai iratokon, és krónikákban. 662-ben, Naka no Óe nagybátyjának és édesanyjának uralkodását követően, Naka no Óe [[Tendzsi császár|Tendzsi]] császárként vette át a trónt, felvéve mellé a Japán Császára címet. Ez az új cím a Jamato klán megjelenését kívánta fejleszteni, és kihangsúlyozni a császári család isteni mivoltát annak a reményében, hogy megelőzzék az a politikai összetűzéseket, mint amilyeneket a Szoga klán robbantott ki. A császári családon belül azonban tovább folytatódtak a viszályok, mert a császár öccse és fia versengtek a trónért. Ezt nevezzük Dzsinsin háborúnak. A testvér, aki később [[Temmu japán császár|Tenmu]] császárként uralkodott, megerősítette Tendzsi reformjait és az államhatalmat a császári udvarban.
 
==A ricürjó rendszer==
97

szerkesztés