„Aszuka-kor” változatai közötti eltérés

387 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
 
A Taika reformban kihirdették az Egyszerű Temetkezési Ediktumot, és a nagy kofunok építését betiltották. Ez az ediktum azt is szabályozta, milyen alakú és méretű lehet egy kofun osztályozás szerint. Ennek eredményeként a kései kofunokat, bár jóval kisebbek voltak, gondosan kidolgozott freskókkal ékesítették. Ezekben a kofunokban a festmények és dekorációk az ebben az időszakban
megjelenő és tért nyerő taoizmust és buddhizmust jelezték; a Takamacuzuka és Kitora kofunok nagyon könnyen felismerhetők ezekről a festményekről. Az egyre inkább uralkodó buddhista tanok miatt a császári családban és az élenjáró körökben ezeknek a díszes kofunoknak a használata egyre inkább megszűnt. Ennek egyik oka, hogy a buddhizmus az emberi élet mulandóságát hangsúlyozta. A közemberek és a távolabb élő társadalmi elit ennek ellenére folytatta a kofunok építését a késő hetedik századig, és egyszerűbb, de annál különbözőbb sírok maradtak használatban az elkövetkezendő korszakban.<ref name="FRD"/>
 
675-ben a buddhizmus hatására Tenmu császár betiltotta a haszonállatok használatát, és számos vadon élő állat fogyasztását (ló, marha, kutyák, majmok, madarak).<ref>Hisao Nagayama. 「たべもの江戸史」 新人物往来社, 1976. {{ISBN|4309473105}} p. 66. 『、「牛馬犬猿鶏の宍(肉)を食うことなかれ」の殺生禁断の令は有名拍車をかけたのが仏教の影響である。』</ref> Ezt a tiltást megerősítették az Aszuka-korszakban, de a [[Heian-kor|Heian-korszakban]] véget is ért. A kártékony állatokra, szarvasokra és vaddisznókra ez a tilalom nem terjedt ki.<ref>Kiichi Koyanagi. 「日本人の食生活 : 飢餓と豊饒の変遷史」 Tōkyō : Shibata shoten, 1971.</ref>
 
==A taoizmus hatása==
97

szerkesztés