„Wildner Ödön” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
|halál dátuma = [[1944]]. [[június 12.]] {{életkor-holt|1874|6|11|1944|6|12}}
|halál helye = [[Bucsu]]
|sírhely = [[Fiumei Úti Sírkert]] 34-0. parcella 02-39. sírhely<ref name=sir>[http://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/02-39%20Wildner%20%C3%96d%C3%B6n/index.html Wildner Ödön sírja]. fszek.hu (A letöltés ideje: 2018. május 12.)</ref>
|sírhely = <!-- Wikidatából -->
|nemzetiség = magyar
|szülei = <!-- Wikidatából -->
== Életpályája ==
Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett, majd rövid külföldi tanulmányútra indult. 1898-ban állt a főváros szolgálatába, 1911-ben [[fővárosi tanácsnok]]ká tették, a közoktatásügyi, illetve szociálpolitikai ügyosztályt irányította, a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] az ő tanácsnoki vezetése és védelme alatt létezett.<ref name="bar">[[Baranyi Ferenc]]: [http://vmek.niif.hu/02400/02474/02474.htm#5 Polihisztornál is több]. In uő: ''A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok''. Hegyvidék, 2004.</ref> A [[Szabó Ervin]] köré csoportosulókhoz tartozott, és publikált a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]]ban. Szerkesztette – [[Bárczy István]]nal közösen – az ''Új Élet'', továbbá a ''Népművelés'' című periodikákat, továbbá a főváros közigazgatási évkönyveit és a Fővárosi Almanachot.<ref name="bar"/> A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]ot követően nyugdíjazták, ekkor került a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi]], majd a [[Révai Testvérek]] kiadóvállalathoz, ahol mint irodalmi tanácsadó működött. 1926-ban ismét fővárosi tanácsnok lett, egészen 1937-ig. Szociológiai, filozófiai, műfordítói, illetve közgazdasági munkássága volt jelentős. Fordított [[Jonathan Swift|Swiftet]], [[Charles Dickens|Dickenst]], [[Ralph Waldo Emerson|Emersont]], továbbá [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethét]] és [[Friedrich Nietzsche|Nietzschét]] is, és francia alkotóktól is ültetett át magyarra.
 
A [[Fiumei Úti Sírkert]]ben temették el.<ref name=sir/>
 
== Főbb művei ==
* ''Társadalmi gazdaságtan'' (Bp., 1902);
* ''[http://mtda.hu/books/wildner_odon_nietzsche_romantikus_korszaka.pdf Nietzsche romantikus korszaka]'' (Bp., 1907);
* ''Im-igyen szóla [[Zarathustra]]'' (Bp., 1908);
* ''Goethe-breviárium'' (Bp., 1922);
* ''Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizótiumprovizórium alatt'' (Bp., 1937 – 39);
* ''A főváros közigazgatásának története a kiegyezéstől a Milleneumig'' (Bp., 1940).
 
== Jegyzetek ==
 
== További információk ==
* [[Baranyi Ferenc]]: [http://vmek.niif.hu/02400/02474/02474.htm#5 Polihisztornál is több]. In : ''A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok''. Hegyvidék, 2004.
* ''Fővárosi almanach, lexikon és útmutató''. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
* ''Új magyar irodalmi lexikon''. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.