„Aszuka-kor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
Vitatható azonban, hogy Sótoku ezen vakmerő lépése példaértékű volt: Japán soha még egyszer nem fogadta el, hogy „alsóbb” státusza lenne Kínával szemben,<ref name="FRD"/> kivéve a későbbi Asikaga Josimicut, aki elfogadott egy ilyen kapcsolatot Kínával a 15. században. Ennek eredményeképpen Japán ebben az időszakban nem kapott semmilyen rangot sem Kínától, habár Japánból még mindig érkeztek ajándékok (有貢無封 ''júkómufú''). Kínai szemében Japán már évszázadokkal ezek előtt lealacsonyodott rangban volt, amikor a királyaik címeket kaptak. Másrészről Japán lazított politikai kapcsolatán az ázsiai kontinens országával, és következésképpen a létrejött nem mindennapi kulturális és szellemi kapcsolatával egyaránt.
==A taika reform és a
Nagyjából húsz évvel Sótoku herceg (622), Szoga no Umako (626) és Szuiko császárnő (628) halála után az udvarban zajló cselszövések 645-ben puccshoz vezettek a palotában, a kormányt irányító Szoga klán ellen. A felkelés vezetői Naka no Óe herceg és Nakatomi no Kamatari voltak, akik kivették az udvar irányítását a Szogák kezéből és bevezették a Taika reformot.<ref name="FRD"/> Ezt a 645-649-ig terjedő időszakot Taikának (jelentése: „nagy változás”) nevezik, amely magára a reformra utal. A felkelést, amely a Taika reformhoz vezetett, az Issi incidens névvel illetik, amely a 645-ös kínai állatövi évre utal, amikor a puccsot végrehajtották.
Habár nem volt legális törvénykönyv, a Taikai időszak számos olyan reformot hozott, amely megalkotta a
A kínai praktikákkal átitatott Taika reform a földek újraosztásával kezdődött, melynek célja a nagy klánok földbirtokló rendszerének, földbirtokok feletti uralmának és társadalmi csoportok feletti
| |||