„Lorsy Ernő” változatai közötti eltérés

a (→‎Források: linkjav.)
=== Az első világháborúig (1889–1914)===
[[Fájl:Lorsy Ernő szülőháza.JPG|280px|bélyegkép|jobb|Lorsy Ernő szülőháza Mezőszilason (Fő utca 77.)]]
[[Mezőszilas|Szilasbalhás]]on (ma ''Mezőszilas)'' született, a Fő utca 77. szám alatti házban, apja Lorsy Izidor (Izor) községi orvos, községi elöljárósági tag,<ref name="farkas">{{cite web |url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/FEJM_FMTE_21/?query=SZO%3D%28Lorsy%29&pg=208&layout=s |title=Kurucz János: Mezőszilas In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. |accessdate= 2015-06-24|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1990 |month= |format= |work= |publisher=Arcanum|pages=207}}</ref> anyja Erns(z)t Hermin(a).<ref group="m">Lorsy házasságkötési bejegyzésében és Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. művében ''Ernst Hermin''ként, 1919-es fogolytörzskönyvében ''Ernszt Hermina''ként szerepel. Lorsy Ernő testvérének, Lorsy Annának házasságkötési bejegyzésében az ''Ernst Hermina'' név található (a házasságkötés bejegyezve Szilasbalhás állami házassági akv. 30/1910 folyószám alatt).</ref><ref name="ház"/> Két lánytestvére volt.{{h|Merényi-Metzger|2015|o=68}} Az elemi osztályait Szilasbalháson járta ki, a gimnázium első négy évét a [[szekszárd]]i állami főgimnáziumban, az utolsó négyet a [[Madách Imre Gimnázium (Budapest)|Budapesti VII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium]]ban töltötte. [[1907]]-ben érettségizett jeles eredménnyel, s [[ógörög nyelv]]ből még kiegészítő vizsgát is tett.<ref>HU_BFL_VI_502_d_VIIkerAFG_1907_2__05-06_31_0006992 Lorsy Móric Ernő, 1907 (Irat)</ref><ref>HU_BFL_VI_502_d_VIIkerAFG_1907_4__12_71_0006991 Lorsy Móric Ernő, 1907 (Irat)</ref> Egyetemistaként az [[Eötvös József Collegium|Eötvös-kollégium]] tagjaként [[Szilasi Vilmos]] volt a diáktársa, akivel együtt járt [[1909]]–[[1910|10-ben]] a [[berlin]]i [[Humboldt Egyetem|Frigyes Vilmos Egyetemre]].
 
Lorsy Berlin mellett Párizsban és a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en hallgatott nyelvészetet, történelmet, filozófiát és természettudományokat, egyetemi hallgató korában csatlakozott a [[Galilei Kör]]höz. Filozófiai doktorátusát ''sub auspiciis regis''<ref group="m">Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgáikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: {{cite web |url=http://www.kislexikon.hu/sub_auspiciis_regis.html |title= Sub auspiciis regis|accessdate= 2016-07-05|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work= Pallas Nagy Lexikona|publisher= kislexikon.hu|pages=}}</ref> szerezte meg [[1911]]-ben. Vizsgafeladatát, [[Decimus Iunius Iuvenalis|Iuvenalis]] egyik szatírájának nehéz passzusát rögtön már az eredeti versmértékben fordította le magyarra. Perfektül beszélt, írt, illetve olvasott [[Ógörög nyelv|ógörögül]], [[Latin nyelv|latinul]], [[Francia nyelv|franciául]], [[Német nyelv|németül]] és [[Angol nyelv|angolul]], [[1941]]-es észak-afrikai emigrációja során pedig megtanult [[Arab nyelv|arabul]]. Műveltségére jellemző, hogy már 1910 októberében (20 éves korában) [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] [[Popper Leó]]hoz írott levelében megemlíti mint „''művelt filológust''”.<ref>110. levél - Popper Leóhoz, Firenze, 1910. október 9. In: Lukács György levelezése (1902-1917) (Magvető Kiadó, Budapest, 1981, 256. oldal)</ref>