„Kartauzi Szent Brúnó” változatai közötti eltérés

a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Brúnó [[Köln]]ben született rajnai nemes családból [[1032]] körül.<ref name=nagylex>Magyar nagylexikon, 4. kötet, 613–614. o.</ref> Szülővárosában, majd a [[reims]]i székesegyház iskolájában folytatott tanulmányokat.<ref name=nagylex/> Egy [[12. század]]i krónika kiemeli, hogy Brúnó alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban.<ref name=dios>Diós, i. h.</ref> [[1056]]-ban<ref name=dios/> vagy [[1057]]-ben<ref name=nagylex/> lett [[kanonok]] Reimsben, később pedig a székesegyház iskolájának vezetését bízták rá. [[1075]]-től érseki kancellár. Támogatta [[VII. Gergely pápa]] egyházreformtörekvéseit, majd – mivel idővel nézeteltérése támadt az erkölcstelen életű Manassé reimsi érsekkel<ref name=dios/> – [[1081]]-ben<ref name=dios/> visszavonult a világi élettől [[Séche-Fontain]]-ba, [[Molesme]]-i [[Szent Róbert]] közelébe.<ref name=dios/> Később hat társával (négy pap és két laikus testvér<ref name=dios/>) [[Grenoble]]-ba költözött. Onnan [[Grenoble-i Szent Hugó]] [[1084]]-ben a [[Chartreuse]] (lat. Carthusia) nevű lakatlan völgybe irányította.<ref name=nagylex/>
 
Az 1175 méter magasságban fekvő, hideg és nedves éghajlatú völgyet magas, zordon hegyek vették körül. A kis csoport hat évig éltekélt itt a csendes magányban, elrejtve a világ elől. Brúnó semmi mást nem kívánt meg a társaktól, csak a helyben maradásra vonatkozó fogadalmat. Nem gondolt arra, hogy szerzetesrendet alapítson, csak azt tekintette fontosnak, hogy a nagy szent remeték hagyományát folytassák. A remeték – jóllehet egymás közelében éltek, közös épületük, kolostoruk is volt – életmódjuk mégis lényegesen különbözött a fonte-avellanói vagy kamalduli, s még inkább a bencés kolostorok életformájától.<ref name=dios/>
 
[[1089]]–[[1090]]-ben Brúnó egykori tanítványa, [[II. Orbán pápa]] Itáliába hívta mesterét.<ref name=nagylex/> A remete nem érezte jól magát a világvárosban, és visszakívánkozott a karthauzi völgybe, vagy legalább Rómában akart remeteként élni. Ez utóbbi törekvését támogatta pápa, és rendelkezésére bocsátotta a város egy csendes területét: [[Diocletianus római császár]] egykori [[terma (fürdő)|thermá]]it (ma ezen a helyen áll a [[Sant’Angelo|Santa Maria degli Angeli]]-bazilika). Brúnónak azonban rövid ittartózkodás után a pápával együtt menekülnie kellett Dél-Itália felé, mert az ellenpápa hívei az életüket veszélyeztették.<ref name=dios/>