„Magyarországi szlovének” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
68. sor:
A magyarországi szlovén községek [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] központja [[Szentgotthárd]]. Az egykor volt dohánygyár, óragyár, kaszagyár, téglagyár, selyemgyár rengeteg szlovénnek adott munkát. Miután legtöbbjük bezárt, a helyiek munkaviszonya is megszűnt. Képzettség híján csak néhány embernek sikerült az új gyárakban elhelyezkednie. A magyarországi szlovének többsége ma is [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik. Nagy az alulképzettség, sokan küszködnek megélhetési gondokkal.
Ma egyre fogyatkozik a szlovén népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják [[anyanyelv]]üket, egymás közt inkább [[magyar nyelv|magyarul]] társalognak és az iskolában is a [[szlovén nyelv|szlovén irodalmi nyelvet]] oktatják, amelyet nehezen sajátítanak el. Hiányzik amellett a [[nemzetiség]]i tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket [[etnikum]]uk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai [[média (kommunikáció)|tömegmédia]] és [[digitális]] világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől. Amellett a fiatalok kitelepülnek a jobb megélhetés reményében városokba, vagy külföldre.
Belső Somogy területén egykor egy tucatnál is több szlovén falu létezett, a [[20. század]]ban már csak Háromfa, Agarév, Tarany és Kónyi településeken éltek szlovének. Jelenleg Taranyban van kevesebb mint 40 ember, aki beszél vendül.
| |||