„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.76.65.84 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Hivatkozás Mátyás decretumára
154. sor:
 
[[I. István magyar király|Szent István]] megkoronázása és a [[Magyar Királyság]] létrejötte ([[1000]]) magával hozta a nyugati kultúra rohamos terjedését, és a [[latin ábécé]]t is. Minthogy a latin írás csupán egy szűk réteg osztályrésze volt, a rovásírás még évszázadokig fennmaradt vidéken, a köznép körében{{forrás?}}. Első említése történeti munkákban [[Kézai Simon]]tól származik,<ref name="Kezaisimon">Tóth Dóra-Bera Károly: ''Honfoglalás és őstörténet.'' Aquila, Budapest, 1996. {{ISBN|9638276967}}</ref> krónikája megemlékezik arról, hogy a székelyek és a blakok<ref name=blakok>A blakok szó helyes olvasatát illetően két elképzelés is született: az egyik, hogy tényleg a blak török népcsoportot kell értenünk a szó alatt, a másik, hogy a [[vlachok]]at, vagyis a [[románok]]at (vö. a. m. oláh) – az utóbbi azonban meglehetősen valószínűtlen.</ref> közös írást használtak.
 
[[I. Mátyás magyar király|I.&nbsp;Mátyás]] negyedik decretuma rendelkezik az adózásról, s ezzel kapcsolatban megemlékezik a rovás használatáról is:
:''„5. CZIKKELY.<p>A kirovó mellé a vármegyéből egy nemes adandó.<p>Ezenkivül a kirovó mellé minden vármegyében mindenkor egy alkalmas nemest kell állitani, a ki eskü alatt legyen köteles a jelen decretum tartalmához képest mindazt szemmel tartani és megtenni a mi a felséges király urra és magára a vármegyére nézve igazságos.<p>1. §. És ezen felül a falusbirák minden megyében kötelesek a rovásnyeleket három egész évről egy e czélra elrendelendő törvényszékre elhozni és eskü alatt s lajstromban is a megye elé terjeszteni, a megye pedig tartozik azokat a király ur számára hiven összeirni.''”{{refhely|Márkus 1896}}
 
A teljes ábécé első lejegyzése [[1483]]-ból származik – ez a [[nikolsburgi ábécé]]. Nevét onnan kapta, hogy a ma [[Mikulov]]nak nevezett Nikolsburgban őrizték. A [[20. század]]ban egy árverés során az [[Országos Széchényi Könyvtár]] a dokumentumot megvásárolta. Az ábécé 46 betűt, köztük számos [[ligatúra|ligatúrát]] sorol fel.
829 ⟶ 832 sor:
 
==Források==
* [http://mek.oszk.hu/01300/01396/html/02.htm#24 {{aut|Márkus Dezső}} (szerk.) (1896): ''Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár (1000–1526)''. Válogatás.]
* {{hely|Révay}}{{CitLib|szerző=Révay Zoltán alezredes|cím=II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelzése |hely=Budapest |kiadó=Magyar Néphadsereg Híradó Főnökség|év=1974}}
* {{hely|Sándor 2011}}{{CitLib|szerző=[[Sándor Klára]] |cím=Nyelvrokonság és hunhagyomány |hely=Budapest |kiadó= Typotex|év=2011 |sorozat= |sorozatszám= |isbn=978-963-279-573-7}}