„Mukdeni incidens” változatai közötti eltérés

A '''mukdeni incidens''' [[Senjang|Mukden]] (ma [[Senjang]]) közelében végrehajtott szabotázsakció volt [[1931]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]], mely során a [[Japán]] által épített [[Dél-mandzsúriai vasútvonal]] egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, [[casus belli]]jének megadása. A [[Japán Birodalmi Hadsereg|Japán Császári Hadsereg]] a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én [[Mandzsúria japán megszállása|megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában]], elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta [[Mandzsukuo|Mandzsukuót]] (a [[mandzsuk]] kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a [[Stimson-doktrína]], amely alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a [[Nemzetek Szövetsége|Népszövetség]]ben (1931. szeptember 8.),<ref>Lásd Taylor, 86. o. Taylor azt írja, hogy ezen a napon foglalták el a japánok Mandzsúriát. Maga a dátum és a megszállási esemény azonban az en.wiki-cikkekben szeptember 19-től indul. Ez az incidens volt a japán megszállás kiváltó oka.</ref> amely végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű [[Lytton-bizottságjelentés|Lytton-bizottságot]]ot. A bizottság végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot.<ref>A japán gazdasági érdekeket szolgáló ország jobbára a szovjet [[Vörös Hadsereg]] mandzsúriai térnyerése és Japán kapitulálása miatt 1945-ben megszűnt.</ref> A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban normalizálódott. Az incidens és maga a ''[[mandzsúriai válság]]'' az 1937–1945 közötti [[második kínai–japán háború]] közvetlen előzményének tekinthető.