„Nicole Oresme” változatai közötti eltérés

Oresme világosan felismerte a testek esésének törvényét, a Föld naponkénti mozgását, és a koordináta-rendszer használatának előnyeit. Utóbbival kapcsolatban úgy véli, hogy ''„minden fokozatokkal rendelkező intenzitást függőleges egyenesek segítségével úgy kell elképzelni, amelyeket az ezen intenzitással rendelkező helynek vagy tárgynak megfelelő vízszintes vonal minden egyes pontjáából húzunk.”'' Két ugyanolyan fajta intenzitás aránya mindig megfelel az őket ábrázoló vonalak hosszának, és megfordítva. Olyan ábrázolási mód ez, amely egyenes érvényű. Oresme teház azt javasolja, hogy egy „lineáris minőség” (lat. Qualitas linearis) variációit úgy ábrázoljuk, hogy jelöljünk ki egy vízszintes egyenesen egy szakaszt, amelynek hossza annak az időtartamnak felel meg, amelynek során e minőséget meg akarjuk figyelni, és ennek minden pontjából húzzunk egy függőleges vonalat, amelynek magassága arányos a tanulmányozott minőség intenzitásával. Így olyan ábrát kapunk, amelynek tulajdonságai megfelelnek a tanulmányozott minőség tulajdonságainak, és amely lehetővé teszi, hogy ezeket „világosabban és könnyebben” fogjuk fel, „mert valami hozzájuk hasonló dolog van rajzolva egy síkra, és ezt a dolgot, látható példával világossá téve, gyorsabban és tökéletesebben ragadja meg a képzelet… Mert az ábrák általi elképzelés nagyban segít maguknak a dolgoknak a megismeréséhez.” OrsemeOresme egyébként a grafikus ábrázolás kapcsán nem ragaszkodott a derékszögű koordinátákhoz, lehetségesnek tartotta egy jelenség intenzitásváltozásainak más eljárásokkal való szemlélését is, és nagyon jól megértette a [[geometria]]i ábrázolások olyan viszonyoknak való megfeleltethetőségét, amelyeket ma [[algebra]]i eszközökkel fejezünk ki.