„Nicole Oresme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
Művei részben latin, részben francia nyelven készültek, így övé – és nem a XVII. századi [[René Descartes|Descartes]]é a dicsőség, hogy elsőként használta a francia nyelvet nagy tudományos és filozófiai igazságok kifejezésére. Franciára fordította [[Arisztotelész]] Politikáját és Nikomakhoszi etikáját; illetve önálló [[közgazdaságtan]]i műveket is készített francia nyelven, így a ''Livre de politique'', a ''Livre appelé cénomique'', és a ''De l'origine, nature et mutaton des moines'' címűeket. Francia nyelvű a [[csillagászat]]tal foglalkozó ''Traité de la sphère'', és a ''Commentaire aux livres du Ciel et du Monde''. Latin nyelvű a ''De difformitate qualitatum'', illetve Arisztotelész Fizikájához és Meteorologiájához írott kommentárja.
 
Oresme világosan felismerte a testek esésének törvényét, a Föld naponkénti mozgását, és a koordináta-rendszer használatának előnyeit. Utóbbival kapcsolatban úgy véli, hogy ''„minden fokozatokkal rendelkező intenzitást függőleges egyenesek segítségével úgy kell elképzelni, amelyeket az ezen intenzitással rendelkező helynek vagy tárgynak megfelelő vízszintes vonal minden egyes pontjáából húzunk.”'' Két ugyanolyan fajta intenzitás aránya mindig megfelel az őket ábrázoló vonalak hosszának, és megfordítva. Olyan ábrázolási mód ez, amely egyenes érvényű. Oresme teház azt javasolja, hogy egy „lineáris minőség” (lat. Qualitas linearis) variációit úgy ábrázoljuk, hogy jelöljünk ki egy vízszintes egyenesen egy szakaszt, amelynek hossza annak az időtartamnak felel meg, amelynek során e minőséget meg akarjuk figyelni, és ennek minden pontjából húzzunk egy függőleges vonalat, amelynek magassága arányos a tanulmányozott minőség intenzitásával. Így olyan ábrát kapunk, amelynek tulajdonságai megfelelnek a tanulmányozott minőség tulajdonságainak, és amely lehetővé teszi, hogy ezeket „világosabban és könnyebben” fogjuk fel, „mert valami hozzájuk hasonló dolog van rajzolva egy síkra, és ezt a dolgot, látható példával világossá téve, gyorsabban és tökéletesebben ragadja meg a képzelet… Mert az ábrák általi elképzelés nagyban segít maguknak a dolgoknak a megismeréséhez.” OrsemeOresme egyébként a grafikus ábrázolás kapcsán nem ragaszkodott a derékszögű koordinátákhoz, lehetségesnek tartotta egy jelenség intenzitásváltozásainak más eljárásokkal való szemlélését is, és nagyon jól megértette a [[geometria]]i ábrázolások olyan viszonyoknak való megfeleltethetőségét, amelyeket ma [[algebra]]i eszközökkel fejezünk ki.
 
Oresme másfelől a [[mechanika|mechanikában]] [[Szászországi Albert]] azonos elveiből kiindulva felfedezte azt a törvényt, amely szerint egy egyenletesen változó mozgással haladó test által megtett út hossza az idővel arányos. Az általa lefektetett elveknek megfelelően alkalmazza a testek esésének tanulmányozására a derékszögű koordinátákat, és pontosan meghatározza az ezen ábrázolás helyességéhez szükséges feltételeket. Az egyenletesen gyorsuló sebességnek nevezett minőség intenzitásának változását tanulmányozva Oresme kimutatja, hogy ez megfeleltethető az egyenletes mozgásnak: az egyenletesen változó mozgással haladó test által megtett út egyenlő azzal az úttal, amelyet ugyanannyi idő alatt az az egyenletesen mozgó test tesz meg, amelynek sebessége egyenlő az előző test által az idő felének elteltekor elért sebességgel. Oresme tehát meghaladta [[Jean Buridan]]t, és felfedezte az igazsságot, amely számos közvetítő folyamatos során el fog jutni [[Galileo Galilei|Galilei]]ig.