„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎A rendek tagjai: Nyelvhelyességi hiba javítása
37. sor:
A kiváltságos városi polgárság mentesült az úrbéri szolgáltatások és a földesúr joghatósága alól („a városi levegő szabaddá tesz”), valamint jogosult volt képviselő által befolyásolnia [[rendi gyűlés]]eken születő döntéseket.<ref group="jegyzet">A polgárság kiváltságainak egy részét (pl. egyösszegű adózás illetve országgyűlési képviselet) később egyes nagyobb mezővárosok is megkapták.</ref> Magyarországon a polgárok legnagyobb része ekkor a német és szláv származásúak, akik a városokban laktak és néha komoly kis vagyonokkal rendelkeztek. Ahogy a nemesnek a kiváltsága a földbirtok, és mindenáron ezeket gyarapítani törekedett, a polgár, mivel számára törvényesen nem tudott olyat megszerezni, inkább házakat és épületeket szerzett a városban. A módosabb polgárok több épületeket birtokoltak, amelyeknek az ára gyakran hasonló volt mint a nemesi birtokoké.
 
Egy tipikus jómódú polgár a [[18. század]] végébőlvégéről és a [[19. század]] elejébőlelejéről, a pesti [[Prückler család]]ból való Prückler József ([[1778]]-[[1848]]) pékmester, választott pesti polgár volt.<ref name="iddprucklerjozsef">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY33-4C6?i=781&wc=M6W2-729%3A101520301%2C105350401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org idd. Prückler József gyászjelentése}}</ref> A Kecskeméti utca, a Képíró utca, és a Bástya utca által bezárt telekre volt egy több emeletes háza; a mai Bajcsy-Zsilinszky út 56. szám alatt, szintén feküdt egy másik több emeletes háza, de az Országúton (a mai Károly körúton, a 16. szám alatt) volt a legnagyobb értéket képviselő palotája, amely [[1843]]-ban 18.000 forintot ért.<ref>Budapest Főváros Levéltára. XIII.5: A Prückler család iratai</ref>
 
== A rendiség kialakulása ==