„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: egyértelműsítés)
[[Fájl:StowePainting.jpg|bélyegkép|balra|150px|[[Harriet Beecher Stowe]], 1872-es metszet, Alonzo Chappel olajfestménye alapján]]
 
A ihletet a regényhez részben a fekete [[Josiah Henson]] önéletrajza szolgáltatta, aki egy 15&nbsp;km²-es dohányültetvényen élt és dolgozott Maryland államban, North Bethesdában.<ref name=Logue>{{cite journal | author = Susan Logue | url = http://voanews.com/english/archive/2006-01/2006-01-13-voa58.cfm?CFID=18191928&CFTOKEN=51628745 | title = Historic Uncle Tom's Cabin Saved | journal = VOA News | date = 2006-01-12 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Henson [[1830]]-ban megszökött és Felső-Kanadába szökött (ma [[Ontario]]), ahol segített a később érkező szökevényeknek az önfenntartóvá válásban. Stowe egyértelműen elismerte, hogy Henson írásai ihlették a Tamás bátya kunyhóját.<ref>{{cite web | author = Harriet Beecher Stowe | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/key/kyhp.html | title = A Key to Uncle Tom's Cabin | year = 1853 | pages = 42 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Amikor Stowe műve bestseller lett, Henson újra kiadta emlékiratait ''Tamás bátya emlékiratai'' (The Memoirs of Uncle Tom) címmel, és rengeteget utazott az Egyesült Államokban és Európában.<ref name=Logue/> Henson otthonát Stowe regényéről nevezték el (Uncle Tom's Cabin Historic Site); az Ontario állambeli [[Dresden (Ontario)|Ontario]]-ház [[1940]] óta múzeum. A tényleges kunyhó, amelyben Henson rabszolga korában élt, most is létezik Maryland állam Montgomery megyéjében.
 
A regény egyes részeinek forrása [[Theodore Dwight Weld]] és a [[Grimké nővérek]] ''American Slavery as It Is: Testimony of a Thousand Witnesses'' (Amerikai rabszolgaság a maga valójában: ezer tanú vallomása) című kötete.<ref>{{cite book | url = https://books.google.hu/books?id=_SeZrcBqt-YC&pg=PA661&lpg=PA661&dq=%22American+Slavery+As+It+Is:+Testimony+of+a+Thousand+Witnesses%22+%22Uncle+Tom%22&source=bl&ots=IIeChosenV&sig=29wdZkYBMvM627KtfKt2Ec7DfHs&hl=hu&ei=2dp5SsX1B6WCmwORtfWJBg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7#v=onepage&q=%22American%20Slavery%20As%20It%20Is%3A%20Testimony%20of%20a%20Thousand%20Witnesses%22%20%22Uncle%20Tom%22&f=false | author = Peter P. Hinks, John R. McKivigan, R. Owen Williams | title = Encyclopedia of antislavery and abolition | accessdate = 2009-08-05 | language = angol }}</ref> Stowe azt mondta, hogy a regényében felhasználta a szabadult rabszolgákkal való beszélgetéseit is, amelyeket akkor folytatott, amikor az Ohio menti [[Cincinnati]]ben élt. Cincinnatiben létezett egy „Földalatti vasút” (Underground Railroad) nevű szervezet, amellyel a helyi abolicionisták is rokonszenveztek, és aktívan segítették a szökött rabszolgákat a menekülésben.
 
Stowe több forrást adott meg a ''Kulcs a Tamás bátya kunyhójához'' (A Key to Uncle Tom's Cabin) című 1853-ban megjelent könyvében. Ennek a dokumentumjellegű könyvnek az volt a célja, hogy igazolja Stowe állításait a rabszolgaságról.<ref name="UTCKey">{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/key/kyhp.html | title = A Key to Uncle Tom's Cabin | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> A későbbi kutatások viszont bebizonyították, hogy Stowe számos könyvet nem olvasott el a felsoroltak közül a regénye megjelenése előtt.<ref name="UTCKey"/>
 
=Kiadása=
[[Fájl:ElizaEngraving.jpg|bélyegkép|300px|[[Hammatt Billings]] illusztrációja az 1852-es kiadáshoz: Eliza elmondja Tamás bátyának, hogy eladták és el fog szökni, hogy megszabadítsa a gyermekét]]
A '' Tamás bátya kunyhója'' először folytatásokban jelent meg a ''National Era'' című abolicionista kiadványban, [[1851]]. [[június 5]]-étől kezdve negyven héten keresztül. Látva a történet népszerűségét, John Jewett kiadó felvette a kapcsolatot Stowe-val, hogy a sorozatot könyv formájában is megjelentesse. Noha Stowe kételkedett abban, hogy bárki is elolvasná a művet könyvalakban, hozzájárult a kiadáshoz.
 
Jewett meg volt győződve, hogy a könyv sikeres lesz, ezért az akkor időkre nem jellemző módon úgy döntött, hogy hat egészoldalas illusztrációt készíttet [[Hammatt Billings]]-szel az első kiadáshoz.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/illustra/52illf.html | title = First Edition Illustrations | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Az [[1852]]. [[március 20.|március 20]]-án megjelent regény példányai gyorsan elfogytak. Hamarosan újabb kiadások készültek, köztük egy 1853-as deluxe változat, amelyet Billings 117 illusztrációval látott el.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/illustra/53illf.html | title = Illustrations for the „Splendid Edition” | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref>
Az első három hét alatt húszezer, három hónap alatt hetvenötezer, a kiadás első évében 305&nbsp;000 példány kelt el.<ref name="Dörgő">{{cite journal | author = Dörgő Tibor | title = A Tamás bátya kunyhója fogadtatása Magyarországon | journal = Irodalomtörténeti Közlemények | volume = 1999 | issue = 1 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00008/dorgo.htm | accessdate = 2009-05-11 }}</ref> A könyvet lefordították az összes nagy nyelvre, és a [[Biblia]] után a második legtöbb példányban eladott művé vált.<ref name=bookrags/> A korai kiadások közül néhányhoz az abolicionista nézeteket valló londoni kongregacionalista<ref>Kongregacionalista: Angliában a 17. sz-ban keletkezett felekezet tagja, amely minden egyes gyülekezetnek önkormányzatot követelt. (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1994)</ref> lelkész, [[James Sherman]] írt előszót.
 
A ''Tamás bátya kunyhója'' hasonló módon volt [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] is, ahol az első kiadás 1852 májusában jelent meg és 200&nbsp;000 példányban fogyott el.<ref name=pbs-4p2958/> Néhány éven belül Nagy-Britanniában több mint másfél millió példány volt forgalomban, amelyeknek többsége [[kalózkiadás]]ban jelent meg.<ref>{{cite web | title = „publishing, history of” | year = 2007 | accessdate = 2009-05-06 | url = http://www.britannica.com/eb/article-28634 | work = Encyclopædia Britannica Online | language = angol }}</ref>
 
Az első teljes magyar fordítást 1853-ben [[Irinyi József]] készítette, aki ugyanabban az évben lefordította a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához-t is.<ref>{{Szinnyei|5||i/i09263.htm}}</ref> A korabeli magyar sajtóban már a fordítás megjelenése előtt hírek és kritikák jelentek meg a könyvről.<ref name="Dörgő"/> A ''[[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutár]]'' [[1853]]. március 21-i száma szerint a magyar kiadás kétezer példányban jelent meg, ebből egy hét alatt már csak kétszáz példány maradt meg.<ref name="Dörgő"/> A [[Bach-korszak]] cenzúrája miatt a fordításból kimaradtak azok az utalások, amelyek a rabszolgák harcát a szabadság elnyeréséért a magyar szabadságharccal állították párhuzamba.<ref name="Dörgő"/>
Közben Tamás bátyát eladják és felrakják egy folyami hajóra, amely a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] folyón lefelé indul. A hajón Tamás találkozik és összebarátkozik egy fehér kislánnyal, Evával. Amikor Eva vízbe esik, Tamás menti meg. Hálából Eva édesapja, Augustine St. Clare, megvásárolja Tamást a rabszolgakereskedőtől és hazaviszi [[New Orleans (település)|New Orleans]]ba. Mély keresztény hitük által Tamás és Eva közel kerülnek egymáshoz.
 
=== Eliza családját üldözik, Tamás élete a St. Clare családnál ===
Eliza menekülés közben találkozik férjével, George Harrisszal, aki már korábban megszökött. Úgy döntenek, hogy megpróbálnak [[Kanada|Kanadába]] jutni. Egy Tom Loker nevű rabszolgavadász azonban a nyomukban van. Loker és emberei csapdába ejtik Elizát és családját, ezért George lelövi Lokert. Eliza aggódik, hogy Loker meghal, ezért rábeszéli férjét, hogy vigyék el a rabszolgavadászt egy közeli [[kvékerek|kvéker]] településre, hogy orvosi kezelést kapjon.
 
A regény számos mellékszereplője közül a leginkább figyelemre méltóak:
 
* '''Arthur Shelby''' Tom gazdája Kentuckyban. Shelby a „jó” rabszolgatartó és déli úriember tipikus alakja.
* '''Emily Shelby''', Arthur Shelby felesége. Mélyen vallásos asszony, aki törekszik a jó és az erkölcs irányába befolyásolni a rabszolgáit. Megdöbben, amikor a férje eladja a rabszolgákat, de asszonyként nincs törvényes lehetősége, hogy ezt megakadályozza.
* '''George Shelby''' Arthur és Emily fia, aki Tamás bátyát barátjának és tökéletes kereszténynek tekinti.
* '''Augustine St. Clare''' Tom második tulajdonosa és Eva apja. A regénybeli rabszolgatartók közül ő a legrokonszenvesebb alak. St. Clare bonyolult alkat, gyakran szarkasztikus és gyors felfogású. A házasság néhány éve után eljut oda, hogy lenézi feleségét, de túl udvarias, semhogy ezt kimutassa. St. Clare felismeri a rabszolgatartás gonosz voltát, de nem akar lemondani a gazdagságról, amit ez biztosít. Kislánya halála után vallásossága sokkal őszintébb lesz, és elkezdni Tamásnak felolvasni a Bibliát. Azt tervezi, hogy felszabadítja rabszolgáit, de a jó szándék végül csak szándék marad.
* '''Topsy''' egy utcagyerek rabszolgalány. Amikor megkérdezik, hogy tudja-e, ki teremtette, teljes tudatlanságról tesz bizonyságot, mert sem Istent, sem anyját nem ismeri el. A kis Eva szeretete teljesen átalakítja.
* '''Miss Ophelia''' Augustine St. Clare kegyes, dolgos, abolicionista unokatestvére Vermontból. Ő ábrázolja az északiak időnként kétértelmű viszonyulását az afro-amerikaiakhoz: miközben a rabszolgaság intézményét elveti, a rabszolgákkal szemben – legalábbis eleinte – ellenérzései vannak.
== A regény fogadtatása ==
 
A ''Tamás bátya kunyhója'' hatását „kevés regény érte el a történelem során,”<ref name="Britannica">{{cite web | title = Stowe, Harriet Beecher | year = 2007 | work = Encyclopædia Britannica Online | accessdate = 2009-05-06 | url = http://www.britannica.com/eb/article-9069861 | language = angol }}</ref> az [[irányregény]]<ref>Irányregény a művészi ábrázolást tudatosan valamely társadalmi v. politikai cél szolgálatába állító regény ({{ÚML|3}}).</ref> „belemarkolt az emberek lelkébe”.<ref>{{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1928 | issue = 15 | author = Balassa József | title = Az amerikai kultúra I. | url = http://epa.oszk.hu/00000/00022/00448/14000.htm | accessdate = 2009-05-11}}</ref> A könyv megjelenésekor a rabszolgaság védelmezőinek viharos tiltakozását indította el, számos könyv jelent meg rá válaszképpen, miközben begyűjtötte az abolicionisták elismerését. Bestsellerként a regény erősen hatott a későbbi protestáló irodalomra is, mint például [[Upton Sinclair]] ''The Jungle'' című művére.
 
=== Kortárs fogadtatás világszerte ===
[[Fájl:Stetson's Uncle Tom's Cabin - Eliza.jpg|bélyegkép|1886-os plakát]]
 
Annak ellenére, hogy a ''Tamás bátya kunyhója'' a 19. század legolvasottabb regénye volt, sokkal több amerikai látta a történetet a színpadon mint ahány olvasta a könyvet.<ref name="By storm">{{cite web | url = http://www.pbs.org/wgbh/amex/foster/peopleevents/e_cabin.html | title = People & Events: Uncle Tom's Cabin Takes the Nation by Storm | author = Stephen Foster | work = The American Experience, PBS | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Eric Lott úgy számolja az „Uncle Tomitudes: Racial Melodrama and Modes of Production” című könyvében, hogy ezeket a darabokat legalább hárommilliónyian látták, ami tízszerese az első évben eladott példányok számának. Az első színpadi feldolgozást [[1852]] augusztusában [[New York]]ban mutatták be, de miután a ''[[New York Herald]]'' szeptember 3-i cikkében az ország belső békéjének védelmében szót emelt az előadás ellen, a darabot levették a műsorról.<ref name="Dörgő"/>
 
=== Szerzői jogok ===
A Tamás bátya kunyhójának a színpadi feldolgozásai több éven át dominálták az északi tömegkultúrát a 19. században,<ref name="Lott"/> és a darabokat még a 20. század elején is játszották.
 
Egyedi és ellentmondásos feldolgozás volt [[Walt Disney]] [[1933]]-as [[Mickey's Mellerdrammer]] című filmje (a cím a melodráma szó eltorzítása). Ebben a filmben [[Mickey egér]] és barátai színpadra állítják a saját változatú Tamás bátya kunyhóját.
 
=== Első magyarországi bemutatók ===
[[1910]]-ben készült el [[J. Stuart Blackton]] rendezésében egy háromtekercsnyi hosszúságú film. A ''The Dramatic Mirror'' szerint ez a film „határozott újítás” volt a mozgókép világában, és az első amerikai gyártmányú háromtekercses film. Előtte a teljes hosszúságú filmek 15 percig tartottak és elfértek egyetlen tekercsen. A főszerepeket [[Florence Turner]], [[Mary Fuller]], Edwin R. Phillips, [[Flora Finch]], [[Genevieve Tobin]] és [[Carlyle Blackwell]] játszották.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/mv10hp1.html | title = The 3-Reel Vitagraph Production (1910)] | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-11 | language = angol}}</ref>
 
A következő húsz évben legalább négy filmfeldolgozás készült. Az utolsó némafilmváltozatot [[1927]]-ben forgatták, [[Harry A. Pollard]] rendezésében, aki egy 1913-as változatban Tamás bátya szerepét alakította. A kétórás film elkészítése több mint egy évig tartott és 1,8 millió dolláros költségével a harmadik legdrágább némafilm volt. A címszerepet eredetileg a fekete [[Charles Gilpin]]nek osztották, de elbocsátották, mivel a stúdió szerint az alakítása túl agresszív volt. Ezt követően [[James B. Lowe]] kapta meg Tamás bátya szerepét. A film annyiban tér el a regénytől, hogy Tamás halála után bosszúálló szellemként tér vissza, és megvív Simon Legreevel. A korszak fekete médiája dicsérte a filmet, de a stúdió – félve a déliek visszavágásától és a fehér közönségtől – kivágta a vitatott jeleneteket, beleértve a nyitójelenetet a rabszolgaárverésről, ahol egy anyától elszakítják a gyermekét.<ref>''Slow Fade to Black: The Negro in American Film, 1900–1942'' by Thomas Cripps, Oxford University Press, 1993, page 48.</ref>
 
A némafilm korszakának végeztével több évtizeden át túl kényesnek tartották a témát, ahhoz, hogy további filmeket készítsenek belőle. [[1946]]-ban a [[Metro-Goldwyn-Mayer]] tervezte a történet megfilmesítését, de a ’’National Association for the Advancement of Colored People’’ (Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Előrejutásáért) tiltakozása nyomán elálltak a szándéktól.<ref name="Hollywood">{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/cameos/hollywood.html | title = Uncle Tom's Cabin in Hollywood: 1929–1956 | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate =2009-05-11 | language = angol}}</ref>
 
Az [[1965]]-ben [[Radványi Géza]] rendezésében készült német nyelvű változat, az ''Onkel Toms Hütte'', a regény „korrekt átültetése.”<ref>{{cite web | work = filmkultura.hu | author = Veress József | title = Emlékvázlatok 3. Radványi Géza | url = http://www.filmkultura.hu/muszter/cikk_reszletek.php?cikk_azon=389 | accessdate = 2009-05-11}}</ref> A legújabb feldolgozás egy [[1987]]-es TV-film volt, [[Stan Lathan]] rendezésében, [[Avery Brooks]], [[Phylicia Rashad]], [[Edward Woodward]], [[Jenny Lewis]], [[Samuel L. Jackson]] és Endyia Kinney főszereplésével.
* Jordan-Lake, Joy. ''Whitewashing Uncle Tom's Cabin: Nineteenth-Century Women Novelists Respond to Stowe,'' Vanderbilt University Press, 2005.
* Lott, Eric. ''Love and Theft: Blackface Minstrelsy and the American Working Class''. New York: Oxford University Press, 1993.
* Lowance, Mason I. (jr.); Westbrook, Ellen E.; De Prospo, R., ''The Stowe Debate: Rhetorical Strategies in Uncle Tom's Cabin,'' Univ of Massachusetts Press, 1994.
* Rosenthal, Debra J. ''Routledge Literary Sourcebook on Harriet Beecher Stowe's Uncle Tom's Cabin'' Routledge, 2003.
* Sundquist, Eric J., editor ''New Essays on Uncle Tom's Cabin,'' Cambridge University Press, 1986.