„Rádiózás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: igZ |
Visszavontam az utolsó változtatást (2001:738:807:1EFB:1C9:CA29:FBE0:E7C7), visszaállítva Linkoman szerkesztésére |
||
14. sor:
[[Fájl:Csillapítatlan.jpg|thumb|300px|Ívfényes adó kapcsolási vázlata]]
* Szikraadó. Az ábrán látható szikraadó működése a következő: A kisfrekvenciás generátor által keltett szinuszos feszültség a billentyű lenyomásakor a transzformátor primer tekercsére kapcsolódik. A nagy áttételű transzformátor szekunder tekercsén a primer feszültség sokszorosa (
* A csillapodó rezgéseket előállító adó igen nagy sávszélességet foglalt el. Ennek kiküszöbölésére később ívfénnyel hoztak létre csillapítatlan rezgéseket. Az ívfény karakterisztikája negatív ellenállású, amely a rezgőkörben fellépő veszteségeket kompenzálja. Az ábrán látható kapcsolásban az ívet létrehozó generátor Ft fojtótekercsekkel van a rezgőkörről nagyfrekvenciásan leválasztva. E kapcsolásban a billentyű a rezgőkör két tekercsének egyikét zárja rövidre, így a billentyűzéssel az adási frekvencia változik. Nagyobb teljesítményű készülékeknél nem lehetett közvetlenül az adó áramát billentyűzéssel megszakítani. Ilyenkor a billentyűzést elektromágneses [[Jelfogó|relé]]vel végezték. A [[Budapest XXI. kerülete|csepel]]i szikraadót például a Gyáli úti rádióközpontban vezérelték. Az 1919-ben megrendelt [[Telefunken]] gépadó és „lámpaadó” 1921-ben váltotta fel Csepelen a szikraadót.
* Gépadó. Igen sok pólusú villamos generátor. Stabilizált fordulatszámú generátoroknál kísérletek történtek a hangátvitelre (modulációra) is
|