„Benamy Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Ilja Ehrenburg egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
30. sor:
Bejárta a [[Közel-Kelet]]et, és élményeit útleírásokban örökítette meg. Az első közülük ''Európától Ázsiáig'' címen ([[Bécs]], 1925; 2. kiadás Budapest, 1937) [[Henri Barbusse]] előszavával jelent meg. A művészetről vallott nézeteit a [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]]ral kiadott ''Erről van szó!'' c. „művészeti és emberi figyelmeztető” (Kolozsvár, 1927) összegezte. A budapesti Új Színházban, majd Kolozsvárt is bemutatott ''Kajüt'' c. szexuál-szociológiai drámája körül 1928-ban irodalmi vita pattant ki. Hat írótársával: [[Fekete Tivadar]]ral, [[Győri Illés István]]nal, [[Károly Sándor (író)|Károly Sándorral]], [[Ligeti Ernő]]vel, [[Nagy Karola|Nagy Karolával]] és [[Szántó György (író)|Szántó Györggyel]] szerzett "kollektív regény"-e, ''A földalatti hármak'', 1933-ban [[Tamási Áron]] előszavával jelent meg, s ugyanebben az évben mutatták be a Kolozsvári Színpártoló Egyesület drámapályázatán I. díjat nyert ''Vissza a háborúba?'' c. színművét.
 
1934-ben [[Magyarország]]ra költözött, ahol útirajzai, regényei, drámái mellett főként műfordításai tűntek fel. Fordításában jelent meg [[Mihail Alekszandrovics Solohov|Mihail Solohov]] ''Csendes Don'' c. regénye (1935-36). A [[második világháború]]t követő hónapokban átmenetileg újra Kolozsvárt telepedett le; itt adta ki R. Kovnator ''Lenin anyja'' c. tanulmányának s [[Ilja Grigorjevics Ehrenburg|Ilja Ehrenburg]] ''Párizs bukása'' c. regényének fordítását (1945), ez utóbbi az [[Orosz Könyv Kiadó]]nál jelent meg. Budapestre visszaköltözve hosszabb ideig a [[Magyar Rádió]] irodalmi vezetője volt.
 
Romániai működésének emlékeit ''A XX. században éltem'' c. önéletrajzában (Budapest, 1966) dolgozta fel, amely számos tárgyi tévedése ellenére is tanulságos korrajza a két világháború közötti [[románia]]i magyar szellemi életnek. További munkái: ''A pakompartos, az agglegény és a kisfiú'' (regény, Budapest, 1975); ''Nemi arisztokrata, nemi proletár'' (kortörténet drámákban, Budapest, 1978). Számos művét feleségével, Ábel Olgával együtt, egyes munkáit Ben Ami névvel jegyezte.