„Egység (hetilap)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎A folyóirat célja, tartalma: egyértelműsítés - Fischer Ernő
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Ilja Ehrenburg egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
11. sor:
Míg korábban a [[zsidók|zsidóság]] összefogása, a vészkorszakkal való szembenézés, az új életkeretek kialakítása volt a lap fő célkitűzése, s a [[cionizmus]], a vallási vonatkozások is helyet kaptak benne, 1948 decemberében fordulat állott be tájékozódásában: párthatározattal leplezték le a „cionista demagógiát”, s teljes mértékben a Zsidó Demokrata Bizottságnak (CDE = Comitetul Democratic Evre­iesc) rendelték alá. A címváltozást megindokoló cikk leszögezi: a lap „harcos fegyver kell hogy legyen a kizsákmányolók, a polgári nacionalisták, a belső és külső reakció elleni harcban; irányító, felvilágosító és nevelő eszköz a békéért és szocializmusért folyó küzdelemben” (1949/145). A pártpolitikához kapcsolódó, ideológiai felvilágosító vezércikkeket leggyakrabban a főszerkesztők és Rappaport Ottó jegyzik. Gazdasági vonatkozásokról [[Berdov Sándor]] ír. Állandóvá válik annak bizonygatása, hogy milyen rossz sors vár az [[Izrael]]be kivándorlókra, milyen jó a zsidóság sorsa a [[Szovjetunió]]ban, különösen Birobidzsánban, az ottani zsidó tagköztársaságban. Népes levelező-hálózat számol be arról, hogyan vesz részt a zsidóság a romániai munkaversenyekben, a tervteljesítésben, a szocializmus építésében, a [[Békemozgalom|békeharcban.]] A [[vallás]]i kötődések, a hitközségi élet teljesen háttérbe szorulnak.
 
Irodalmi, művelődési vonatkozások eleinte szintén szerepelnek, az utolsó évfolyamokban alig-alig bukkannak fel, leggyakrabban évfordulós megemlékezések kapcsán. Írnak [[Sólem Aléchem]]ről, I. L. Peretzről és [[Karl Marx]]ról; a magyarok közül [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]], [[Illés Béla (író)|Illés Béla]], [[Breiner Béla]], [[Salamon Ernő (költő)|Salamon Ernő]] munkásságát méltatják. A magyar, román, orosz irodalmi-politikai évfordulók kapcsán [[Petőfi Sándor]], [[Kossuth Lajos]], [[Nicolae Bălcescu]] [[Ion Luca Caragiale|Caragiale]], [[Mihai Eminescu]], [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]], [[Ilja Grigorjevics Ehrenburg|Ehrenburg]], [[Makszim Gorkij]], [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]], [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] méltatására kerítenek sort. A cikkek szerzői között [[Bajor Andor]], [[Jancsó Elemér]] nevével is találkozunk. Eredeti verset Bárdos B. Artúr, G. Halmágyi Mária, Salamon László, [[Szilágyi Júlia]], versfordítást Balogh József, [[Majtényi Erik]], [[Saszet Géza]], Szász János, [[Szemlér Ferenc]], novellát [[Balla Károly (író)|Balla Károly]], [[Bodor Pál]], Illés Béla, Szász Márton, jeleneteket Bruckstein Lajos közöl. A könyvismertetéseket leggyakrabban [[Márki Zoltán]] jegyzi.
 
[[1952]]. [[március 14.|március 14-én]] megjelent 300. számából március 22-én „kultúrünne­pélyt” tartottak Kolozsvárt, két nappal később azonban (1953. március 16-án) a Zsidó Demokrata Bizottság feloszlatta önmagát; az Új Útnak [[1953]]. [[Március 20.|március 20-án]] jelent meg az utolsó (354.) száma.