„Balánbánya” változatai közötti eltérés

| megye= Hargita

| beosztott falvak = -

| körzethívószám = 0x66+40 x66<ref>"x"Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref>

| szélességi ívpercfok = 3846

| szélességi ívmásodpercívperc = 5938

'''Balánbánya''' ([[román nyelv|románul]] ''Bălan,'' [[német nyelv|németül]] ''Kupferbergwerk'') város [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Hargita megye|Hargita megyében]]. [[2011]]-ben 5864 lakosából 3625 román, 2124 magyar volt.

[[Hargita megye]] északkeleti szélén helyezkedik el, a [[Keleti-Kárpátok]] központi részén, 13&nbsp;km-re a csíkszentdomokosi[[csíkszentdomokos]]i útkereszteződéstől, a 125-ös országúton, körülbelül egyenlő távolságra [[Csíkszereda|Csíkszeredától]] és Gyergyószentmiklóstól[[Gyergyószentmiklós]]tól (42&nbsp;km). A [[Gyergyói-havasok]] és a [[Csíki-havasok]] között, az [[Olt]] völgyében fekszik, a folyó áthalad a városon. A tengerszinttől számítva 760–840 m magasan feksziktalálható.

<!--Földtani szempontból altalaja üledékes-kristályos kőzetekből, andezitből[[andezit]]ból, [[mészkő (kőzet)|mészkőből]] és más eróziónak ellenálló kőzetből áll. Ezekből alakultak ki a savas, barna talajok, melyeknek termékenysége alacsony, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de megfelelő a tűlevelű erdők számára, amelyek nagy kiterjedésük révén nedves és hűvös éghajlatot váltanak ki.

A város felett a Nagyhagymás, az Öcsém és a Terkő őrködnek. Magasságuk 850 és 1792 m között váltakozik. A Nagyhagymás a [[Keleti -Kárpátok]] hegyvonulatai közül a legszebbek közé sorolható, legendák bölcsője. A legenda alapköve a hegy, ahonnan az Olt[[Ol]]t ered, és amely első pillantásra leköt. Az idő folyamként rohan át rajta, de nem billentheti ki a helyéből. Onnan indult el a tündérkirály két teljesen különböző természetű fia, [[Maros]] és Olt, hogy apjukat megkeressék.

Határában már a [[17. század]]ban [[vas]]at bányásztak, de [[1702]]-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet[[réz]]lelőhelyet [[1785]]-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés [[1803]]-ban indult meg, [[1853]]-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csík vármegye]] [[Felcsíki járás]]ához tartozott. [[1954]]-óta városi rangú település, de [[1967]]-ig közigazgatásilag [[Csíkszentdomokos]]hoz tartozott. [[1967]]-óta város. [[Nicolae Ceaușescu]] az [[1950-es évek]]ben rohamléptekkel iparosította a várost. Ezrével telepített be a városban épült új lakótelepekbe főleg a [[Kárpátok]]on túlról románokat, megváltoztatva a település etnikai összetételét. Míg [[1910]]-ben 402-en lakták (385 [[székelyek|székely]], 5 román), [[1966]]-ban már 4646 lakója volt, melyből 2507 volt székely/magyar, de már 2110 román is volt. [[1977]]-ben már 12161-en lakták a várost, 3949 székely/magyar és 8190 román. [[2002]]-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt. A 2011-es népszámlálás idejére további jelentős népességcsökkenést könyvelhetett el a város, főként a románajkúak hagyták el tömegesen a települést, a román-magyar számarány tovább közeledett egymáshoz (62-38%). 2011-ben hosszú idők óta először magyar nemzetiségű polgármestert választottak a balánbányaiak.

[[Románia]] egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban a bányát bezárták.

* A város felett 2&nbsp;km-re [[1966]]-ban létesített [[Nagynyír-víztározó]] látja el vízzel a települést.

* Határában található az úgyszintén híres [[Egyes-kő]], a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] a[[A Székelyföld leírásábanleírása|''A Székelyföld leírásá''ban]] így jellemez: "a„a Székely Svájc"Svájc”.

==HivatkozásokJegyzetek==