„Garlande-i János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Sok mű maradt utána, így az ''Introductio is cotrapunctum pro rudibus'' és a ''Tractatus de cantu plano'' című két zenei értekezés; egy ''Dictionarius'' (a szó itt jelenik meg egyik első alkalommal szótár jelentésben, azonban a szavak nem betűrendben, hanem tematikusan sorakoznak egymás után); a ''Dictionarius metricus'' (egy verses szótár), és több költemény, köztük egy eposz ''(De triumphis Ecclisiae)'', a híres ''Morale scolarium'', és az ''Epithalamium'' (másik nevén ''Liber Virginis Mariae''). A ''Morale scolarium'' egy művészetek feletti siralom: János szerint Franciaországban a [[múzsa|Múzsák]] elnémultak, helyettük csak a jog és az orvostudományt művelik pénzszerzési célból az emberek. János azt javasolja művében hallgatóinak, hogy olvassák a régi klasszikus írókat, és kerüljék az újabb szegényes kézikönyveket, így [[Alexander de Villa Dei]] ''Doctrinale''ját, és [[Eberhardus Bethuniensis]] ''Graecismus''át.
Az ''Epithalamium'' prológusában János elmeséli a filozófia és a hét szabad művészet földjén tett zarándokútját, illetve utal arra, hogy Isten hogyan öntött bölcsességet [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]]ba, aki asztronómiát tanított az egyiptomiaknak; [[Szókratész]]be, aki eljutott az igaz Isten ismeretéig; és [[Platón]]ba, aki jól tudta használni a mózesi könyveket. János szerint később a rómaiak örkölték a görögöktől a szabad művészetek tudományát, még később pedig ez a tudás áttelepült Párizsba.
== Forrás ==
|