„Társadalmi nemek tudománya” változatai közötti eltérés

A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, a pszichológia, és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi a '''genderelmélet''', más néven a '''társadalmi nem elmélete''' elmélete, mely a tanult (nem biológiai) '''nemi szerepekkel''', és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet, valamint a [[szociológia]] tárgyakörébetárgykörébe tartozó olyan tudományterület, mely mindazon társadalmi tényezővel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. A gender fogalomgenderfogalom elsőként a pszichiáter professzor, Robert Stoller 1968-ban kiadott művében jelent meg, mely mai értelmében azokat a kulturális elvárásokat írja le, amelyeket a patriarchális (apajogon, férfijogon alapuló) társadalom egy adott társadalmi nemhez rendel, többek között, hogy az adott nemű embernek hogyan kellene viselkednie, beszélnie, öltözködnie és gondolkodnia, valamint, hogy milyen célok felé kellene törekednie és milyen tevékenységekben kellene részt vennie, kitűnnie vagy örömét lelnie. A nemi szerepek a nyugati kultúrákban kivétel nélkül a kétosztatú (vagyis a férfi és női, kategóriát), valamint az ezekhez kapcsolódó, férfias és nőies tulajdonságok halmazát különbözteti meg, melyekhez különféle sztereotipiáksztereotípiák kapcsolódnak.<ref>{{cite web |url=http://szivarvanyon.blogspot.co.uk/p/fogalmak-kifejezesek.html#gender_szerep |title=Fogalmak, kifejezések - Gender szerep (A Szivárványon Innen)}}</ref>

[[Kép:Simone de Beauvoir2.png|jobbra|bélyegkép|[[Simone de Beauvoir]] francia írónő, egzisztencialista filozófus<ref>[http://nokert.hu/index.php/ni-arckepcsarnok/feministak-aktivistak/1123-simone-de-beauvoir1908-86-francia-iro-egzisztencialista-filozofus-feminista Simone de Beauvoir (1908-861908–86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista]</ref>]]

A gender alapjait elsőként egy [[Franciák|francia]] [[Feminizmus|feminista]] és [[Egzisztencializmus|egzisztencialista]] filozófusnőfilozófus, [[Simone de Beauvoir]] fektette le 1949-ben kiadott könyvében, amely ''A második nem ''címet viseli, és a mai napig nagy jelentőséggel bír. Művében nem használta konkrétan a gender kifejezést, de végeredményben megalapozta a genderelmélet eszméjét. Az ebben megfogalmazott gondolatok lényege az, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán [[nő]]vé vagy [[férfi]]vá teszi. Ezt a feminizmus biológiai [[esszencializmus]]nak nevezi.<br />

A nyelvészet a gender fogalmának más aspektusait igyekszik figyelembe venni: „''A gender nem egy állandó, hanem interakcióban, performatív beszédaktusok mentén létrejövő nyelvi viselkedési mintázat, amelynek jellemző jegyeit befolyásolni képesek olyan tényezők, mint a szociális és a kulturális háttér, az életkor vagy a foglalkozás, a szakmai életben betöltött pozíció.''” (JUHÁSZ - KEGYESNÉ 2011: 7)<br />

A [[gendernyelvészet]] kezdetei 1973-ra nyúlnak vissza, amikor Robin Lakoff kifejti tanulmányaiban, hogy a nők helyét a társadalomban meghatározhatja maga a nyelvhasználat is, vagyis az, hogy születésük óta „női beszédre” oktatják őket, és úgy gondolja, a nőknek el kellene sajátítanisajátítaniuk az úgynevezett „férfinyelvet” is, ekkor megváltozna az esetlegesen hátrányos társadalmi helyzetük is. Ezek a tanulmányok indítottak el rengeteg kutatást, melyből később kinőtte magát a gendernyelvészet, és ma már elfogadott tudományágnak számít a nyelvészeten belül.