„Bonni dokumentáció” változatai közötti eltérés

Theodor Schieder bizottsága rámutat, nem pusztán a jogszabályok teszik világossá, hogy a kiutasítás elsődleges célja nem a nácitlanítás volt, hanem a háborús felelősség áthárítása a német nemzetiségre. Ugyancsak erre utal ugyanis a magyar kormányok taktikus magatartása a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság]]gal szemben. A magyar kormányok [[1945]]-ben egyrészt a [[kollektív bűnösség]] elvének az alkalmazását kívánták látszat-differenciálással elleplezni, másrészt szerettek volna nemzetközi felszólítást kapni a németek elűzésére. A [[Potsdami konferencia|potsdami megegyezés]] elűzésről szóló [[XIII. cikkely]]ét és az [[1945]]. [[november 20.|november 20-i]] elosztási tervezetet parancsként akarták értelmezni. Schieder kutatócsoportja mégsem vállalja, hogy eldöntse, [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]] kormánya tudatában volt-e annak, hogy a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság]] elnöke által novemberben közvetített számadat az 500 ezer főnyi kiutasítottról az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] megszállási övezetének a maximális felvételi kapacitását jelölte meg, s nem jelentett kötelezően teljesítendő nagyságrendet. Így nyitva hagyja a kérdést, hogy létezett-e a magyar [[emigráció (embercsoport)|emigráció]] által emlegetett [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]]-parancs, és inkább egy „meghatározott számról” ír.

 

 

A Bonni dokumentáció értékelése szerint a [[kitelepítés]]ről szóló ''12330/1945 ME sz.'' alaprendelet a németkérdés radikális megoldását jelentette, mert benne az első helyen azok szerepeltek, akik magukat az utolsó népszámláláskor ([[1941]]) német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallották. A nemzetiségi hovatartozáson alapult és végrehajtása feltételezte a titkos népszámlálási adatok törvénybe ütköző módon való felhasználását. A magyar kormány önkényesen felszólításnak értelmezte a [[berlin]]i [[Szövetséges Ellenőrző Tanács]] [[1945]]. [[november 20.|november 20-i]] határozatát, mintha a németeket annak értelmében mind egy szálig ki kellett volna utasítania az országból. Az alaprendelet bevezetésében nyomatékkal hivatkozott is erre a határozatra. Mind az [[Amerikai Egyesült Államok]], mind a [[Szovjetunió]] tiltakozott az ellen, hogy a kormány megpróbálta áthárítani a teljes körű [[kitelepítés]] elrendeléséért a felelősséget a [[Berlin]]ben székelő [[Szövetséges Ellenőrző Tanács]]ra.