„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
Az 1995. évi [[Földtani Közlöny]]ben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a [[Pálvölgy]] környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban ''Keleti-kőfejtő 4. sz. barlangja'' a neve. A barlang bejárata a kőfejtő északi oldalában, a sziklafalban van és nehéz sziklamászással érhető el. Körülbelül 10 méter hosszú, befelé emelkedő barlang. ''Kupolás-barlang''nak is nevezik a jellegzetes, gömbfülkeszerű terme miatt. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak a helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak a helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye, valamint a tanulmány végén látható a barlang bejáratának a távolról fényképezett fényképe.
1995-ben a Pagony Barlangkutató Csoport elkészítette a kőfejtő szpeleotopográfiai térképét, amely 1:1000 méretarányban készült és amelyen látható a barlang elhelyezkedése,
== Irodalom ==
|