„Hrvatska Kostajnica” változatai közötti eltérés

a
CheckWiki error (88) javítása; szóközzel kezdett DEFAULTSORT
a
a (CheckWiki error (88) javítása; szóközzel kezdett DEFAULTSORT)
== Története ==
=== Az ősidőktől a 13. századig ===
Kostajnica neve a gesztenye (kesten) növénynév régi horvát ''„kostanj”'' alakjából származik és olyan területet jelöl, ahol különösen sok volt a [[gesztenye]]fa. Régen az Una két partját gesztenyeerdő borította. A legrégibb régészeti leletek a [[rézkor]]ból és a [[bronzkor]]ból származnak. Ezek az i. e. 2500 és 2000 közötti időből származó cseréptöredékek és egy kőszekerce. Akkoriban ezen a területen az illírek egyik törzse a japodok éltek. A rómaiak az [[i. e. 1. század]]ban hódították meg ezt a vidéket. A Zrinska gora és a Trgovska gora területén már a rómaiak is bányásztak vasat, ólmot és ezüstöt. A meghódított területen megkezdődött az utak építése. Az illír területek két főutat építettek. Az egyik Salonából Sisciába, a másik Salonából Sirmiumba vezetett. Mindkét út a mai Kostajnica közelében haladt el. Az utak létét öt megtalált mérföldkő is megerősíti, melyek egyikét a szakközépiskola előtt állították fel. A horvátok ősei a [[7. század]]ban telepedtek meg ezen a vidéken, mely a [[10. század]]ban alapított Horvát Királyság része volt. [[1097]]-ben a Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt, majd a Kálmán király és a horvát nemesség közötti megállapodás a ''„pacta conventa”'' értelmében [[1102]]-ben Horvátország részeként ez a terület is a [[Magyar Királyság]] része lett. A középkorban területe a dubicai zsupánsághoz tartozott.
 
=== A 13. és 14. században ===
 
=== A török uralomtól a 18. századig ===
A török 400 lovasból és 250 gyalogosból álló erős őrséget hagyott Kostajnica várában. A horvát erők többször is (különösen az 1593 és 1606 közötti határmenti harcokban) megpróbálták visszafoglalni Kostajnicát, de nem jártak sikerrel. Az Una szigetén álló várat [[1594]]-ben Lenkovics György generális, majd [[1596]]-ban Sigismund Herberstein generális és Draskovics János bán is sikertelenül támadta. [[1624]]-ben [[Zrínyi György (bán)|Zrínyi V. Györgynek]] rövid időre sikerült visszafoglalni, de [[1630]]-ban már ismét török kézen volt. A törökellenes felszabadító harcok keretében Erdődy Miklós horvát bán [[1685]]-ben adta ki a parancsot a töröknek az Una folyóig történő visszaszorítására. Ennek során foglalták vissza a várat a császári erők. A török [[1688]] augusztusában heves támadást intézett a visszafoglalására, de a vár közelében fekvő mezőn vívott csatában súlyos vereséget szenvedett az Erdődy Miklós és Bádeni Lajos vezette keresztény hadaktól. A kialakult erőviszonyokat az [[1699]]-es [[karlócai béke]] szentesítette, ezzel a határ végleg az Una folyóhoz került vissza. [[1703]]-ban [[I. Lipót magyar király|Lipót császár]] az egész Una és Kulpa közötti térséget a bán katonai parancsnoksága alá rendelte, ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banija, vagy Banovina).
 
=== A katonai közigazgatás idején ===
== Nevezetességei ==
[[Kép: Hrvatska Kostajnica.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A belváros templomai]]
*[[Páduai Szent Antal]] tiszteletére szentelt ferences temploma és kolostora 1729 és 1746 között épült, a harangtornyot 1799-ben fejezték be. A gazdagon díszített templombelsővel az ország egyik legértékesebb egyházi épületegyüttese volt. 1992 januárjában a szerb okkupáció idején a templomot és a kolostort lerombolták. Az újjáépítés 1996-tól 2001-ig tartott. Az anyagi költségeket a Horvát Kulturális minisztérium, a Szent Cirill és Metódról nevezett ferences rendtartomány és Antun Hajmler atya fedezte.
 
*[[Szent Miklós]] tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1771-ben kezdték építeni. Kostajnica középkori plébániatemplomát, mely Szent Mihály tiszteletére volt szentelve 1344-ben említik először. A középkori város a török háborúk során elpusztult. Újjáépítése 1697-ben kezdődött. Az itt megtelepedett ferencesek egy Szent Miklós tiszteletére szentelt fakápolnát építettek ide először. 1706-ban újraalapították a kostajnicai plébániát, majd 1714-ben a kápolnát bővítették. A mai templom építése 1771-ben kezdődött, valamivel később készült a plébániaház épülete. A város e kiemelkedő kultúrtörténeti értékét 1991-ben rombolták le a szerb agresszorok és az anyagi nehézségek miatt még nem épülhetett újjá. Rajta kívül még a rombolás áldozata lett három kápolna is, melyeket Szent Rókus, Szent Anna és Illés próféta tiszteletére szenteltek.
*[[Gábriel arkangyal|Szent Gábriel]] és [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] főangyaloknak szentelt pravoszláv püspöki székesegyháza [[1743]]-ban épült barokk stílusban. 1774-ben, majd 1921-ben egy vihar pusztítása után megújították. 1941-ben az usztasa erők földig rombolták. A mai templom 1972-ben épült a régi templom alapjain, de kisebb méretben és más külsővel. Ezen a helyen már 1703-ban állt egy pravoszláv templom, mely valószínűleg még fából épült.
 
*[[Gábriel arkangyal|Szent Gábriel]] és [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] főangyaloknak szentelt pravoszláv püspöki székesegyháza [[1743]]-ban épült barokk stílusban. 1774-ben, majd 1921-ben egy vihar pusztítása után megújították. 1941-ben az usztasa erők földig rombolták. A mai templom 1972-ben épült a régi templom alapjain, de kisebb méretben és más külsővel. Ezen a helyen már 1703-ban állt egy pravoszláv templom, mely valószínűleg még fából épült.
 
*A legszentebb Istenanya születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1868-ban épült a régi, 1749-ben épített templom helyén. A II. világháborút átvészelte. 1961-ben részben megújították, de jelenleg nagyon rossz állapotban van. Bejárata közelében gyógyvizű forrás fakad.
 
*Kostajnica vára az Una jobb partján áll. A vár egykor az Una szigetén volt, de a sziget mára megszűnt, mivel a vártól délre a folyómeder időközben feltöltődött. A várat [[1420]]-tól említik, de valószínűleg ennél sokkal előbb, a 13. században épült. Története során számos tulajdonosa volt, akik közül kiemelkedik a Zrínyi család. 1556-ban elfoglalta a török és csak 1685-ben szabadult fel. A sérült várat ezután kijavították és közvetlenül a török határ mellett határvárként szolgált. A belső vár falai ma is teljes magasságban állnak. Fennmaradt két tornya és déli félköríves bástya.
 
*A Central szállodát [[1905]]-ben építették szecessziós stílusban. A délszláv háború idején súlyos károkat szenvedett, de a háború után újjáépítették. A szállodával átellenben az út túloldalán található a város egyik nevezetes forrása a Tekija, melyet a ferencesek építettek ki. Régi helyi mondás, hogy aki a Tekijából egyszer iszik mindig visszatér ide. A város területén több ivóvízforrás (Mrzlenac, Pekinac, Varoški bunar, Apanovac, stb.) is található.
 
*A Djed parkerdő a helyiek kedvelt kirándulóhelye. Itt található a Djed étterem, ahol gesztenyével készített helyi specialitásokat és bőséges kínálatot találunk.
 
*A Čukur-hegyen 2015-ben avatták fel Gordan Lederernek, a horvát rádió és televízió tudósítójának emlékművét aki 1991 augusztus 10-én munkájának végzése közben itt kapott halálos lövést a szerb erőkkel vívott harcok során.
 
*A városban minden évben megrendezik az Unai regatta nevű evezősversenyt.
 
== Kultúra ==
*A város fő turisztikai-kulturális eseménye a „Kestenijada” gyesztenyeünnep, melyet minden év októberében rendeznek meg.
 
* Smaragdni eco film fesztivál – SEFF
 
* PRESS film fesztivál
 
== Egyesületek ==
*A Kostajnički Sokol egyesületet 2007-ben alapították. Ma mintegy 40 tagot számlál. Célja a város történelmi és kulturális örökségének ápolása.
 
*A 2008-ban alapítot KUD Selište Kostajničko kulturális és művészeti egyesület a helyi táncok, dalok, népszokások megőrzésével és bemutatásával kulturális fesztiválokon képviseli a települést. az egyesületnek énekkara, tánckara, tambura zenekara működik.
 
*A város önkéntes tűzoltóegylete a DVD Hrvatska Kostajnica [[1890]]-ben alakult, ma mintegy 20 tagot számlál. Az egyesület fúvószenekara immár több mint száz éves hagyományra tekint vissza.
 
*A Hrvatska Žena horvát nőegylet helyi csoportja elsősorban humanitárius tevékenységével tűnik ki.
 
*A Kostanj méhészegyesületet 2006-ban alapították, ma mintegy 40 tagot számlál.
 
*Az SKD „Prosvjeta" szerb kulturális egyesület négy község, Hravatska Kostajnica, Donji Kukuruzari, Majur és Hrvatska Dubica szerb kulturális életét fogja össze.
 
*A Kostajnicai mazsorettcsoport 1997 óta tevékenykedik, már több mint száz fellépése volt szerte az országban.
 
== Sport ==
*1905 és 1995 között működött a városban az NK Mladost Kostajnica labdarúgóklub. 1998-ban az NK Mladost és az NK Una Dubica fúziójával hozták létre Hratska Dubicán az NK Una-Mladost Hratska Dubica labdarúgóklubot. 2007-ben megalapították az NK Zrinski Hrvatska Kostajnica labdarúgóklubot, de a klub 2010 elején megszűnt.
 
*A Sokol röplabdaklubot 2009-ben alapították
 
*Az 1983-ban alapított KKK Hrvatska Kostajnica kajakklub egyike az ország legsikeresebb kajakklubjainak.
 
*ŠRU Una sporthorgászklub
 
*[http://www.pounje.hr/index.php a Pounja d. d. ruhagyár honlapja] {{hr}}
 
{{DEFAULTSORT: Hrvatskakostajnica }}
{{Sziszek-Monoszló megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
 
[[Kategória: Horvátország települései]]
{{DEFAULTSORT: Hrvatskakostajnica }}
[[Kategória: Horvátország városai]]
[[Kategória: Horvátország települései]]
[[Kategória: Horvátország városai]]
548 926

szerkesztés