„Budaligeti-barlang” változatai közötti eltérés

A Budaligeti-barlang, mint már említettük, a középső bányaudvar nyugati falának aljában, a törmeléklejtő tetején nyílik. Valószínűleg a kőbányászás során tárult fel. A nagyjából 1,5 méter széles és 1 méter magas bejáratát egy lépcsős letörés után enyhén lejtő és egyre alacsonyodó folyosó követi. E főágnak tekinthető részből jobbra, fölfelé és balra, szintesen egy-egy fülszerű, íves folyosó indul a bejárat közelében, majd néhány méter után, beljebb visszatorkollik abba. Az oldalágak visszatorkollásának környékén találjuk a barlang alján és oldalfalán az enyhén málló, rozsdavöröses bazaltfelszínt. A barlang ma ismert, 6 méteres részének nagyobb hányada triász mészkőben alakult. Mindössze csakCsak egy körülbelül 1,5–2 m²-nyi felület áll bazaltból, melynek szomszédságában metamorfizálódott a mészkő. A barlang alját laza, poros- és köves törmelék alkotja. Az oldalágak visszatorkollásának környékén a főág alja kibontható törmelékdugó, melynek eltávolításával az üregrendszer további részei válnak majd hozzáférhetővé.

A Budaligeti-barlangbarlangnak jelentőségea ritkaságszámbaritkasága menőmiatt mivoltábólvan adódikjelentősége. Az általánosan ismert karsztos, hévizes barlangvidéken kakukktojásnakkülönlegességnek számít egy alig jegyzett, bazaltos barlang. Különleges a barlangot magába foglaló, eltérő keletkezésű kőzetek egymásmellettisége, egymásra való hatása.