„A Hét (folyóirat, 1970–2003)” változatai közötti eltérés

{{egyért2|egy romániai folyóiratról|A Hét (egyértelműsítő lap)}}

 

Indulásakor a romániai Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács társadalmi-politikai-művelődési hetilapja volt, amely 1970. október 23-án indult [[Bukarest]]ben. Alapító főszerkesztő [[Huszár Sándor]], az 1983/44. számtól főszerkesztő [[Lázár Edit]]. Főszerkesztő-helyettesek: [[Gálfalvi Zsolt]] (1970–71), [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]] (1970–73), [[Márki Zoltán]] (1973–75), [[Horváth Andor (esszéíró)|Horváth Andor]] (1975–83), az 1983/44. számtól Barabás István. Szerkesztőségi titkár az alapítástól 1986-ig Kovács András. A romániai magyar sajtó történetében az első olyan hetilap, amely – miként a havi folyóiratok közül a ''[[Korunk]]'' – rendszeresen foglalkozik a társadalmi és politikai élet, az [[irodalom]], [[Színházművészet|színjátszás]], [[film]], [[zene]], [[képzőművészet]] mellett a közművelődés, történelemtudomány, műszaki és természettudományok időszerű kérdéseivel, nyomon kíséri a legfontosabb vitákat és megjelenő műveket akár a művészetek, akár a tudományok minden területéről. Indulásától kezdve (1974-ig 20 oldalas számokban) korszerű információkat közvetít Romániából és a nagyvilágból, a nyitottság és alkotó gondolkodás jegyében, a nemzetiségi életre és öntudatra eső erőteljes hangsúllyal.

 

A lap közéleti témájú publicisztikája az időszerű belpolitikai, ritkábban világpolitikai kérdésekre összpontosítja figyelmét. Ideológiai és gazdasági tájékoztatást nyújtó anyagai ([[Gáll János]], [[Sztranyiczki Gábor]], [[Vorzsák Álmos]]) a korszak kötelező sajtószintjét tükrözik. Élénk színfolt a Napirenden rovat, jegyzetekkel, kisriportokkal, a Fórum felcímmel jelentkező olvasói visszhangokkal; a romániai magyar sajtóban legkövetkezetesebben közli az olvasói véleményeket, nemcsak akkor, ha azok támogatják a lap írásait, hanem ha bírálják vagy cáfolják is azokat. (Évente mintegy 1000–1500 levél érkezik a szerkesztőségbe.) A Nemzetközi Kilátó a nagyvilág új, fontos jelenségeit szemlézi (Kászoni Zoltán István, Németh Csaba); hazai szerzők mellett mintegy félszáz külföldi munkatárs biztosítja a lap nemzetközi témájú anyagainak frissességét és változatosságát.

 

 

Kritikák, esszék, tanulmányok alkotják az irodalmi rovat gerincét. (Rovatvezető haláláig, 1981-ig [[Baróti Pál]], azóta [[Szávai Géza]] és [[Adonyi Nagy Mária]]) A heti 12 oldalas számokra való áttérés óta a lap verset nem közöl. A prózai műfajok közül a tárcanovellát pártfogolja, mint amilyenek [[Huszár Sándor]]nak a bukaresti magyar értelmiségi mai életérzését kifejező írásai. E rovatban jelent meg folytatólagosan [[Méliusz József]] regényes esszé-sorozata, amely kötetben ''Tranzit kávéház'' címet kapott. Irodalomkritikával, irodalmi tárgyú esszével, tanulmánnyal leggyakrabban [[Bernád Ágoston]], [[Bretter György]], [[Csehi Gyula]], [[Cs. Gyimesi Éva]], [[Egyed Péter]], [[Fábián Ernő]], [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]], [[Gálfalvi Zsolt]], [[Gáll Ernő]], [[Horváth Andor (esszéíró)|Horváth Andor]], [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]], [[Láng Gusztáv (irodalomkritikus)|Láng Gusztáv]], [[Molnár Gusztáv]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]], [[Szász János (író)|Szász János]], [[Szávai Géza]], [[Szilágyi N. Sándor]], [[Tamás Tímea]], [[Tóth Sándor (filozófus)|Tóth Sándor]] volt vagy van jelen. Az irodalmi örökséggel foglalkoznak Huszár Sándor irodalomtörténeti esszéi ([[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]]ről, [[Ioan Slavici]]-ról). [[Marosi Ildikó (újságíró)|Marosi Ildikó]] és [[Szekernyés János]] a romániai magyar irodalomtörténet köréből közöl fontos részadatokat – utóbbi a Bánság irodalmi helytörténésze –, [[Beke György]] interjúi a magyar–román irodalmi és művészeti kapcsolatok személyes vonatkozásait kutatják.

A Hét 1978 óta évkönyveket jelentet meg, negyedévenként tudományos mellékletet is kiad [[TETT]] címmel, valamint 1977 februárjától ''[[Könyvbarát]]'' című mellékletet (1981-ig szerkesztette Baróti Pál); ez utóbbi a Romániában megjelenő magyar, román, német nyelvű könyvek válogatott jegyzékét tartalmazza, könyvismertetéseket, a könyvkiadással kapcsolatos interjúkat közöl. Patronálja a lap a [[székelyudvarhelyi Népszínház]]at, szervezőmunkája nyomán jött létre a képtár az Arad megyei [[Nagyzerind|Zerinden]] s a kovásznai állandó képzőművészeti kiállítás; pártfogolja a [[Gyergyószárhegy|szárhegyi]] képzőművészeti tábort.

 

Az 1990-es években lett a Hét belső munkatársa [[Osváth Annamária]].

{{csonk-szakasz}}

 

==Források==

 

==További információk==

* Koch Ferenc: A Hét természettudományos írásai. Korunk 1972/1.

* Cseres Tibor: Válasz egy bukaresti körkérdésre. Élet és Irodalom, Budapest 1977. márc. 19.

* Zöldi László: Tízéves A Hét. Élet és Irodalom, Budapest 1980/43.

* Enyedi Sándor: A Hét színházi évkönyve. Magyar Nemzet, Budapest 1983. jan. 5.

* László Ferenc: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00068/2003honap8cikk377.htm Búcsú A Hét 8. oldalától.] Korunk. 2003. augusztus

* Meister Robert: A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája. Cikkek, tanulmányok 1990-1999. Pro-Print, Csíkszereda, 2004.

 

== Kapcsolódó szócikkek ==

*[[Ismeretterjesztő irodalom Erdélyben]]

*[[Szabados András]]