„Zipernowsky Károly” változatai közötti eltérés

a
hivatkozások
a (Visszavontam 2001:738:80D:63FB:B142:EE3:D1FF:3DFF (vita) szerkesztését (oldid: 19831752))
Címke: Visszavonás
a (hivatkozások)
 
==Élete==
[[Bécs]]ben született, édesapja Zipernowsky József könyvelő,<ref>[http://www.dreyblatt.de/whoswho/BioFileZ.HTML Arnold Dreyblatt: Who’s who in Central & Eastern Europe 1933]</ref> édesanyja Fischer Franciska. A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista gimnáziumban]] érettségizett [[Pest (történelmi település)|Pesten]], majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott [[Kecskemét]]en. Ezután iratkozott be a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetem]]re [[1872]]-ben. Negyedévesen már az akkor fiatal tudománynak számító elektrotechnikáról tartott előadásokat a ''Mérnök- és Építész-Egylet'' felolvasó ülésein. Egyik ilyen előadásán figyelt fel rá [[Mechwart András]], a [[Ganz vállalatok|Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár]] vezérigazgatója.
 
Mechwart az akkor 25 éves Zipernowskyra bízta a [[Ganz vállalatok|Ganz gyárban]] 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését. Itt néhány hónap alatt Zipernowsky tervei alapján készítették el az öntőműhely világításához szükséges első egyenáramú [[dinamó]]t, amellyel 56&nbsp;V [[Elektromos feszültség|feszültségű]] 12&nbsp;A [[elektromos áramerősség|áramerősségű]]ű [[egyenáram]]ot termelve szénrudas ívlámpát tápláltak.
 
[[Déri Miksa]] 1882-től lépett a gyár szolgálatába, és Zipernowskyval együtt még ugyanebben az évben [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos#Az_öngerjesztés_elve öngerjesztésű] [[váltakozó áram]]ú [[generátor]]t szabadalmaztattak a [[Nemzeti Színház]] 1000 [[izzólámpa|izzólámpából]] álló világításának táplálására.
 
Figyelme a váltakozó áram felé fordult, mert abban látta a jövőt, míg [[Thomas Alva Edison|Edison]] is, [[Ernst Werner von Siemens|Siemens]] is úgy ítélte, hogy a [[váltakozó áram]]nak nincs jövője, mert megoldhatatlan a termelt energia elosztása megoldhatatlan feladatnak tűnt.
 
1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150&nbsp;lóerős gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú váltakozóáramú generátort mutattak be, amely a váltakozó áramú rendszer fejlődésében úttörő lépés volt, és méreténél fogva is általános feltűnést keltett. A gép később évekig a [[Keleti pályaudvar]] világítását táplálta.
 
1885-ben Déry és Zipernowsky szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozóáramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert. Ezt néhány hónap múlva követte legnagyobb jelentőségű munkájának, a zárt vasmagos [[transzformátor]]nak szabadalmi bejelentése, amelynek [[Bláthy Ottó Titusz|Bláthy Ottó]] is részese volt.
 
Ezzel a váltakozóáramú Ganz-rendszer diadalútja kezdődött, melyet 1893-ig Zipernowsky személyesen vezényelt. Legnagyobb sikere a [[Róma]] városát ellátó [[Tivoli]] Erőmű és távvezeték létesítése volt 1892-ben.
 
1893-tól a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja volt. Ugyanebben az évben [[június 11.|június 11-én]] kinevezték a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en újonnan alakítottmegalakított Elektrotechnika tanszékTanszék tanszékvezető egyetemi tanárának. EzzelEkkor Zipernowsky megvált a Ganz gyártól, és a továbbiakban tevékenységét az oktatásban és a tudományos közéletben folytatta.
 
A Műegyetem 1906/1907-es tanévben átadott fizikai-elektrotechnikai épületében (ma F épület) a tanszék saját előadótermet és laboratóriumot kapott, amelyet Zipernowsky korszerű gépekkel szerelt fel. A nagyfeszültségű technika terén a tanszék [[Európa]] más egyetemeit és próbatermeit is megelőzte. A terem egykori felszereléséből egy gépcsoport ma is az eredeti helyén található.
 
== Lásd még ==
* [[Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Műszaki SzakközépiskolaSzakgimnáziuma]] ([[Pécs]])
 
== Jegyzetek ==