„Mohamed próféta” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
115. sor:
 
== A történelmi Mohamed ==
Valójában alig rendelkezünk valódi tényanyaggal Mohamed személyét illetően. Nincsenek ráutaló érmék a medinai évekből, sem régészeti leletek, melyek Mekkából vagy Medinából előkerülve utalhatnak rá. Az egyetlen kivétel a [[Medinai alkotmány]], de ennek is csak egy későbbi, javított formája áll rendelkezésre. Még a Korán sem említ olyan epizódokat, amelyből működési helye, vagy kortársaival való érintkezése azonosítható lenne. Emellett sem a Korán, sem a Mohamed mondásaiból készített gyűjtemény, a [[Hadísz]] olyan kézirata nem ismert, amelyik közel esne Mohamed idejéhez. Minden esetben 100-200 évvel későbbi másolatokat találhatunk, amiket addig, amíg feljegyzésre kerültek, a szájhagyomány őrzött. Noha az iszlám tradíció szerint ezeket pontosan és változatlan formában őrizte meg az emlékezet, mégis valójában teljesen életidegennek tetszik, hogy évszázadokon át továbbadott történetekről hitelesen kimondhassuk, hogy semmit sem változtak a generációk alatt. Amit viszonylagos bizonyossággal tudhatunk, az néhány közel korabeli töredékben maradt ránk. Ezekből azonosítható egy felemelkedő vallási mozgalom, mely Arábiából ered, és vezéralakja Mohamed lehetett.
Mielött elkezdődött volna számára az Istentől kapott küldetése, ő is csak egy volt a mekkaiak közül, így életének azon szakaszából igen kevés részlet ismert. A [[Korán]]<nowiki/>ban ugyan van egy a 47. szúra mely a ''Muhammad'' (سُـورَة مُـحَـمَّـد) címet viseli, ez magáról a Próféta küldetéséről szól, és tagadja a mekkaiak vádját, miszerint Mohamed saját maga találta ki a látomásaiban elhangzottakat.
 
 
 
Egy hívő muszlim számára a Korán az útmutatás, azonban hasónlóan fontos a Próféta életének minden mozzanata, hisz a tökéletes muszlimot maga Mohamed testesíti meg. Így már a Próféta életében elkezdődött a [[hadísz]]<nowiki/>ok (eredeti jelentése: közlés), megosztása az újonnan áttértekkel, bár ez a "mozgalom" a Próféta halála után hódított magának nagyobb jelentőséget, mivel az [[iszlám]] egyre nagyobb területre tudhatott magáénak, a kalifák hódításainak köszönhetően (kiváltképp [[I. Omár kalifa|Omár]] volt sikeres a korai időkben<ref>[[I. Omár kalifa]]</ref>).
 
Az említett 7. századi források Mohamed és közvetlen utódainak korára tehetők.
 
*A "[[szír töredék]]" néven ismert írás a 630-as évekből származik, és hivatkozik "Mohamed arabjaira", akik legyőzték a bizánci sereget.
 
* Egy töredék, amit [[Tamás presbiternek]], egy iraki jakobita kereszténynek tulajdonítanak, szintén említi "Mohamed arabjait", akik győzedelmeskedtek Bizánc fölött.
• [[:en:Sebeos|Szebeosz]] örmény püspök a 660-as években írt látszólag, mint szemtanú ''Mahmet''ről (Mohamed), aki arra tanította Izmael leszármazottjait, hogy ismerjék fel Ábrahám Istenét.
• Egy görög nyelvű szöveg, a „[[Jákób tanítása]]” említ egy hamis prófétát (mivel az igaz próféták nem karddal jönnek), aki az arabok vezére, és valamilyen zsidó messiási mozgalmat vezet.
 
Az ismert történetek leghitelesebb forrása [[Ibn Isak]] írása, mely mintegy száz évvel Mohamed halálát követően született, és a Mohamed életére vonatkozó történetek gyűjteményét tartalmazza. Ám ennek eredetije sem ismert, csupán későbbi – még száz évvel későbbi – másolatait birtokoljuk. Mégis Ibn Isak feljegyzései tekinthetők leginkább autentikusnak Mohamed személyét illetően.<ref>{{CitLib|aut=Sebēos, Bishop of Bagratunikʻ, active 7th century,|tit=The Armenian history attributed to Sebeos|ass=Thomson, Robert W., 1934-|ass2=Howard-Johnston, James,|ass3=Greenwood, Tim.|ann=1999|isbn=0853235643|url=https://www.worldcat.org/oclc/44228890}}</ref>
 
MielöttA hívők úgy tartják, hogy mielött elkezdődött volna számára az Istentől kapott küldetése, ő is csak egy volt a mekkaiak közül, így életének azon szakaszából igen kevés részlet ismert. A [[Korán]]<nowiki/>ban ugyan van egy a 47. szúra mely a ''Muhammad'' (سُـورَة مُـحَـمَّـد) címet viseli, ez magáról a Próféta küldetéséről szól, és tagadja a mekkaiak vádját, miszerint Mohamed saját maga találta ki a látomásaiban elhangzottakat.
 
Egy hívő muszlim számára a Korán az útmutatás, azonban hasónlóanhasonlóan fontos a Próféta életének minden mozzanata, hisz a tökéletes muszlimot maga Mohamed testesíti meg. Így már a Próféta életében elkezdődött a [[hadísz]]<nowiki/>ok (eredeti jelentése: közlés), megosztása az újonnan áttértekkel, bár ez a "mozgalom" a Próféta halála után hódított magának nagyobb jelentőséget, mivel az [[iszlám]] egyre nagyobb területre tudhatott magáénak, a kalifák hódításainak köszönhetően (kiváltképp [[I. Omár kalifa|Omár]] volt sikeres a korai időkben<ref>[[I. Omár kalifa]]</ref>).
A hadísz lehet egy Próféta által végbevitt cselekedet, vagy egy más által végbe vitt cselekedet, mely az Ő jelenlétében történt, vagy egy Mohamed próféta által tett kijelentés írásos formája.<ref name=":0">Malcolm Clark: Az iszlám (Tantusz könyvek)</ref> A hadíszoknak adományozói vannak, ilyen például maga [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]], a Próféta legkedvesebb felesége, akinek 1700 hadísz köszönhető. Továbbá híres adomáynozók még: az üzbég al-Bukhari, vagy az iráni Muszlim. A hadíszokat később ll. Omár kalifa parancsára könyvbe gyűjtötték össze, ez lett a Szunna. A kalifa által megbízott történész, az-Zuhri széltében-hosszában beutatazta az iszlám világot, hogy összegyüjthessen minél több hadíszt. Ezután bonyolult szbályrendszert hoztak létre annak érdekében, hogy több további hiteles hadíszt lehessen gyűjteni.<ref name=":0" /> Sokak számára életidegennek tűnhet, hogy évszázadokon át továbbadott történetekről hitelesen kimondható legyen, hogy semmit sem változtak a generációk alatt. Így nem véletlen, hogy a hadíszoknak besorolása van, melynek kategóriái a következők:
 
134 ⟶ 138 sor:
A kategóriák csökkenő sorrend szerint lettek felállítva, így a hadíszok legnagyobb csoportját a hiteles hadíszok alkotják. Ezekre a besorolásokra azért volt szükség, mert az idő múlásával a világ különböző potjain, különböző hadiszok jelentek meg, melyek szájhagyomány útján terjedtek. Sokak saját kényük kedvük szerint találtak ki hadíszokat, ezzel alátámasztva a saját maguk által generált mozgalmakat, teológiai vitákat. <ref name=":0" />
 
A Próféta után igen sok tárgyi lelet maradt fent, melyek közül nem igennemigen találhatunk kimondottan régészeti leletketleleteket, hiszen kortársai halála után megőríztékmegőrizték tárgyait, melyeket aztán a hívők (kiváltképp vezetőik) örökletes módónmódon [[muszlim]]<nowiki/>ról muszlimra adtak tovább. Mohamed próféta emlékei ma is megtekinthetőek,megtekinthetők az iszlám világ számos pontjain. Egyes helyek nem- muszlimok számára is megtekinthetőekmegtekinthetők, ilyen például az isztambuli[[isztambul]]i [[Topkapı palota]] egyik terme ''(Pavilion of the Holy Mantle and Holy Relics''). A termet maga II.Mehmet szultán építette, és az emlékek már abban az időben is a [[Oszmán Birodalom|Oszmán szultánatus]] tulajdonában álltak. A világon ez az egyik legjelnetősebblegjelentősebb gyűjtemény.
 
== Életútja ==