„Szegedi Szabadtéri Játékok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GyS (vitalap | szerkesztései) a →Rövid története: hiányzó ]] és egyéb kékítések |
|||
20. sor:
1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér – ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be. Azután 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése. 1933. augusztus 26-án a [[Hont Ferenc]] rendezésében bemutatott [[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]] sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.
A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban ([[Parasztbecsület]], Cremonai hegedűs, Glaucos, és ismét Az ember tragédiája) úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át.
Megismételt sikeres előadások mellett a szabadtéri játékok történetében ezután olyan darabok kerültek bemutatásra, mint [[
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a [[második világháború]] vetett véget, [[1939]]-ben.
Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, [[1959]]. [[július 25.|július 25-én]] következett el. Ezen az estén a ''[[Hunyadi László (opera)|Hunyadi László]]'' dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete. Az „újkori” játékok több, mint 40 éve alatt – 142 darab 657 előadásán – már 3 millió nézőnél többen voltak kíváncsiak.
1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta ''az ország legnagyobb szabadtéri színháza'' címet.
|