„Reformáció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
== A reformáció kezdete ==
A középkor végén számos olyan mozgalom támadt, amely hol minden világi és egyházi hatalom megszüntetésére törekedett, hol csak a pápa és a főpapok hatalmát akarták csökkenteni. Egyre kevésbé fogadták el az [[egyház]] abszolút és egyetemes hatalmát. Az egyházi reformok szükségességét hirdették a [[Humanizmus|humanisták]] is, elsősorban azért, hogy a felülről elindított reformok révén megakadályozzák az egyre inkább radikalizálódó tömegmozgalmak kibontakozását. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}} A kialakuló [[polgárság]] bírálta a [[keresztény papság|klérus]] romlottságát és megvetette a tudatlanságot. Az egyház körében is egyre többen voltak, akik látván a [[Pápaság a középkorban#Reneszánsz pápák|reneszánsz pápák]] és a pápai udvar fényűzését, a [[püspök]]i székek betöltése körüli visszaéléseket, a papság és szerzetesség méltatlan életét, az egyházi kizsákmányolás fokozódását, sürgették az egyházi reformot. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → reformáció}} Még a feudális urak és fejedelmek is támogatták, akiknek a reformáció lehetőséget nyújtott függetlenségi törekvéseik megvalósítására és az egyházi földbirtokok megszerzésére. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → reformáció}}
 
A kutatás szabadsága, a szabadgondolkodás szelleme és az [[ember]]ről alkotott új felfogás ellentétbe került a katolikus egyház akkori felületes tanításával és babonás szempontjaival. Egyre több nyelvre fordították le a Bibliát.
 
A reformációban mindenekelőtt kifejezésre jutott a racionális szellem harca a világias szellemmel: a katolikus egyház színpompás [[Liturgia|rítusai]]val és képeivel a hívők fantáziájához fordult, a protestantizmus azonban arra szorítkozott, hogy prédikációkkal szóljon hozzájuk. A protestantizmus racionalista alapállásának megfelelt az is, hogy bizonyos egységes sémák érdekében feláldozza mindazt, amit ezekbe nem lehetett besorolni; mindenekelőtt a [[Szerzetesrend|szerzetesség]]et és a [[Katolikus szentek és boldogok listája név szerint|szentek]] kultuszát; és a vallási élet – bibliai alapokat nélkülöző – kifejezési formáinak sokféleségét. <ref>Helmuth von Glasenapp. Az öt világvallás</ref>
 
A reformáció indító oka elsősorban az Isten igéjéhez való hűség volt. A Szentírás előtérbe helyezése Luthernek a legfőbb reformátori cselekedete. Ez volt a reformáció [[teológia]]i indító oka.
 
Reformációs tevékenységéhez Luther [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]ben [[1517]]-ben, Zwingli [[Zürich]]ben [[1524]]-ben, Kálvin [[Genf]]ben [[1536]]-ban kezdett hozzá. Törekvéseik oly élénk visszhangra találtak, hogy különféle árnyalatai Európa legnagyobb részében gyorsan elterjedtek.