„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

a (→‎Források és szakirodalom: hibák javítása AWB)
== A szakkifejezés keletkezése és értelmezése ==
 
A kifejezés megalkotójának [[Ildefons Cerdà]] [[katalánok|katalán]] mérnököt tartják, aki [[Barcelona]] 1850 körül megalkotott fejlesztési tervével rakta le a tudományág alapjait. Könyvét, az [[1867]]-ben megjelent ''Teoría general de la urbanizacion'' (Az urbanizáció általános elmélete) a világ számos nyelvére lefordították, magyarul 2017-ben jelent meg.<ref>{{CitWeb |url=http://art7.hu/irodalom/ildefonso-cerda-az-urbanizacio-altalanos-elmelete/ |szerző=[[Mohai V. Lajos]] |cím=Az urbanisztika alapműve |dátum=2017-01-22 |oldal= |elér=2018-05-22 |weblap=Art7 }}</ref> Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma összefügg a kialakulásával, ezért kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, a német, francia, vagy olasz szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van. Hazánkban [[Granasztói Pál]] szakirodalmi munkásságában jelentkezett először az 1960-as évek elején az a meglátás, hogy a város fejlesztésével kapcsolatos tevékenység túlnő az akkoriban "városépítésnek" nevezett, nagyrészt építészek és mérnökök által gyakorolt, leginkább műszaki jellegű feladatokon, és a közegészségügytől, a [[Társadalomtudományok listája|társadalom]]- és gazdaságtudományok különféle válfajain át a [[geográfiaFöldrajztudomány|geográfiáig]], biológiáig, vagy éppen a [[Közigazgatás|közigazgatás-szervezésig]] terjedően szakterületek széles körének összehangolt alkalmazására van szükség a települések, térségek megalapozott tervezéséhez. A nagyrészt térbeli viszonyokkal, feltételekkel foglalkozó urbanisztika fogalmát sokáig a városépítés, városrendezés vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az [[Országos Tervhivatal]]ban, vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve a hosszú- (30 éves), közép- (15 éves) és rövidtávú (5 éves), illetve éves tervezés tevékenységeit is.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozást]] és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak fejlesztését, annak tervezését, illetve megalapozó [[Településtudomány|kutatását]], vagy korábbi, az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal - a települések helyett - a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városmarketing különféle tevékenységeit.