„Digitális bölcsészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Írásjel a szó után a hivatkozás előtt |
|||
5. sor:
A digitális [[bölcsészet]] története két narratívába illeszkedhet: az egyik [[narratíva]] a bölcsészet- és [[társadalomtudomány]]ok és a [[számítógép]] kapcsolatára épül, a másik pedig a név használatára és ezáltal az önálló [[diszciplína]] alakulására. Mindkét narratíva legitim, és nem szükségszerűen esik egybe vagy választható el egymástól.
A számítógép és bölcsészettudományok története az 1940-es évekre megy vissza, különös tekintettel [[Roberto Busa]] jezsuita szerzetes tevékenységére, aki az [[IBM]]-mel együttműködve elkészítette az ''Index Thomisticus''t, azaz egy számítógép generálta [[konkordancia|konkordanciát]] [[Aquinói Szent Tamás]] műveihez.<ref>Melissa Terras, Julianne Hyhan: " Father Busa’s Female Punch Card Operatives" http://dhdebates.gc.cuny.edu/debates/text/57</ref> Az ő tevékenységét követve kezdtek el szövegeket [[digitalizálás|digitalizálni]], majd ezekben a szavak keresését, számolását, [[statisztika]]i módszereket alkalmazni. A digitális szövegkezelés következő nagy etapja az volt, amikor az [[xml]] fájlok adta lehetőségeket kezdték kiaknázni, azaz az xml címkézési struktúrát alkalmazták szöveges dokumentumok [[metaadat]]okkal való ellátására. Ahogy Bíró Szabolcs írja : ''„az XML leíró jelölést alkalmazó jelölőrendszer, vagyis olyan jelölőkódokat használ, amelyek nevekkel azonosítják (kategorizálják) a dokumentumok bizonyos részeit.”''<ref>Bíró Szabolcs: Szövegfeldolgozás XML alapokon (Neumann Kht.) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szovegfeldolgozas-xml/ch03.html</ref> Ez a tevékenység irányította a figyelmet arra, hogy érdemes szabványokat kialakítani a metaadatolásra, és így jöttek létre metaadat szabványok, amelyek közül a leghíresebbé és legsikeresebbé a TEI (Text Encoding Initiative) kódolás vált a bölcsészettudományok körében, hiszen a ''„TEI-XML segítségével nemcsak a látható szerkezeti struktúrákat jelölhetjük (fejezet, címsor, bekezdés), hanem a szöveghez fűződő elemzéseket és értelmezéseket is”''<ref>Labádi Gergely: "
A számítógép és bölcsészet-, társadalomtudományok további kapcsolódása lett a kulturális [[adatbázis]]ok nagy hullámának megjelenése, különösen az 1990-es évek második felétől, a [[világháló]] kommercionális használatától. Ezeknek az adatbázisoknak egy része mára eltűnt, másik része azonban folyamatos frissítések miatt ma is elérhetőek. Ezek közül ismert a [[Blake Archívum]] és számos más hasonló projekt. Ezeknek a megjelenésével egyre bővült a számítógép szerepe a bölcsészettudományokban, hiszen a szöveges dokumentumok mellett más médiumok is egyre inkább helyet kaptak az adatbázisokban.
| |||