„Alkotmányvédelmi Hivatal” változatai közötti eltérés

A Belügyminisztériumról 1990-ben, a rendszerváltás után választották le, majd szervezték újra politikai rendőrségből a demokrácia jogi kereteinek megfelelő, törvények által tisztábban szabályozott működésű és korlátozottabb hatáskörű polgári titkosszolgálattá. Az 1990. március 1-jén alapított<ref>[http://nemzetbiztonsag.com/nemzetbiztonsagi_jogszabalyok/Torvenyek/26-1990.%20(II.%2014.)%20MT%20rendelet%20(mar%20hatalyon%20kivul%20helyezve).doc 26/1990. (II.14.) Minisztertanácsi rendelet - A nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról]</ref> új Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottai jogállásukra nézve már nem rendőrök, hanem a polgári titkosszolgálat hivatásos állományú dolgozói lettek. Klasszikus intézkedési jogkörük, mely a Kádár-korszakban még fennállt, megszűnt. Polgári nemzetbiztonsági szolgálatként a [[a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter]] felügyelete alá tartozott. 1996-ban vált le róla a [[Nemzetbiztonsági Szakszolgálat]].<ref name="njt.hu">[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=24361 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról]</ref>

 

 

A Belügyminisztérium visszaállításával 2010-től a rendőrséggel és egyéb rendvédelmi szervekkel együtt újra a belügyminiszter irányítása alá helyezték. Nevét a [[második Orbán-kormány]] Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) változtatta.<ref>[http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/05/16/20/Alkotmanyvedelmi_Hivatalnak_hivjak_majd_a_jovoben_a_Nemzetbiztonsagi.aspx MTV: Alkotmányvédelmi Hivatalnak hívják majd a jövőben a Nemzetbiztonsági Hivatalt]</ref> Bár dolgozói hivatásos állományúak, munkájukat polgári ruhában, legtöbbször titkos műveletek keretében végzik, kilétüket pedig csak végszükség esetén fedik fel civilek vagy mások előtt. Egyenruhát csupán a főtiszti kar visel, az AH főtisztjei által viselt egyenruha-változatok megegyeznek a honvédség és a rendőrség főtiszti állománya által viselhető társasági egyenruhákkal. Bár az Alkotmányvédelmi Hivatal dolgozói fegyverviselésre jogosultak, önálló, a rendőrökéhez hasonló intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt vagy testi kényszert csak a társhatóságok, pl. a rendőrség dolgozóinak jelenlétében alkalmazhatnak.