Wikipédia

„Balavásár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Erdélyi települések bevezetőinek javítása, WP:BÜ AWB
Javítás
2. sor:
| román név= Bălăușeri
| magyar név= Balavásár
| címer = ROU MS Balauseri CoA.jpg
| történelmi régió= Erdély
| fejlesztési régió = Közép-romániai fejlesztési régió
| megye = Maros
| rang = községközpont
| irányítószám= 547100
| körzethívószám = +40 x65<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref>
| magyar lakosság= 958
| tengerszint feletti magasság = 325
15 ⟶ 17 sor:
}}
 
'''Balavásár''' ([[román nyelv|románul]] ''Bălăușeri,'' [[német nyelv|németül]] ''Bladenmarkt'') falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Maros megye|Maros megyében]], Bălăușeri központja. JelentősKözségközpont, jelentős forgalmi csomópont.
 
==Fekvése==▼
A falu [[Marosvásárhely]]től 18&nbsp;km-re délkeletre a [[Kis-Küküllő]] középső folyásának jobb oldalán fekszik. Az [[Erdélyi-medence]] közepén, a [[Küküllőmenti-dombvidék]]en található. A helység alaprajza nyugat–kelet irányú, a főutcán kívül kevés mellékutcája van.▼
 
==Nevének eredete==
Neve a régi magyar ''Bala'' személynévből ered, névutótagja egykori [[piac (kereskedelem)|vásáraira]] emlékeztet.
 
▲==Fekvése==
▲A falu [[Marosvásárhely]]től 18&nbsp;km-re délkeletre, a [[Kis-Küküllő]] középső folyásának jobb oldalán fekszik. Az [[Erdélyi-medence]] közepén, a [[Küküllőmenti-dombvidék]]en található. A helység alaprajza nyugat–kelet irányú, a főutcán kívül kevés mellékutcája van.
 
==Története==
[[1325]]-ben ''Balauasara'' néven említik.<ref>Zimmermann - Werner I, 394.</ref> A letelepülés 1200. és 1250. között mehetett végbe.<ref>Juhász István: A Küküllők és Olt vidékének keresztyén egyházai.</ref> A [[Kiskend]]-i uradalomhoz tartozó birtokokat (Balavásár területét is), a [[Szalók nemzetség]]beli Baládfiak kapták. A földbirtok megműveléséhez lakosságot telepítettek. Később, a birtok felaprózódásával, a népesség földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek) telepítenek. Így jelenhetett meg a [[románok|román]] és [[cigányok|cigány]] népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is lakják.<ref>Egyházkerületi Levéltár</ref> Ősi vámoshíd is volt a [[Kis-Küküllő]] folyón.
Kitűnő bortermővidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. [[1851]]-ben az itteni szüreten tartották megbeszélésüket a [[Makk-féle összeesküvés]] résztvevői, akiket árulás folytán [[1854]]-ben Marosvásárhelyen[[Marosvásárhely]]en a Postaréten kivégeztek.
 
1920-A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Kis-Küküllő vármegye]] [[Erzsébetvárosi járás]]ánakához része,tartozott. ezutánEzután román közigazgatásba került, 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt [[Maros-Torda vármegye]] része volt, azóta román közigazgatásban áll.
 
Vására régóta nevezetes. A környező települések lakói állat, termény és háztartási szükségleteinek vásárait bonyolították és bonyolítják le, pénteki napon.
35 ⟶ 37 sor:
A település melletti nagy kiterjedésű szőlőhegy és a termékeny talaj (ártéri hordalékos) a völgyben, nagymértékben meghatározta a lakosság foglalkozását.
 
[[1850]]-ben 583 lakosából 430 fő [[magyarok|magyar]], 83 [[románok|román]], 52 [[cigányok|cigány]] és 18 [[zsidók|zsidó]]. [[1910]]-ben 985-en lakták, 929 fő magyar és 55 román. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Kis-Küküllő vármegye]] [[Erzsébetvárosi járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1290 lakosából 1063 magyar, 121 cigány és 106 román volt.
 
[[20021992]]-ben 1228-an1290 lakták,lakosából 9581063 fő magyar, 174121 cigány és 96106 román volt.
 
[[2002]]-ben 1228-an lakták, 958 fő magyar, 174 cigány és 96 román.
 
==Közlekedés==
Területén kereszteződik az [[E60 (európai út)|E60]]-as ([[DN13-as főút (Románia)|DN13]]) nemzetközi műút, a [[DN13A főút (Románia)|DN13A]] [[Szováta]] irányú elágazása és a DJ142 megyei alárendeltségű műút [[Dicsőszentmárton]] felé. Távolságok műúton: [[Marosvásárhely]] - 24&nbsp;km, [[Segesvár]] - 31&nbsp;km, Dicsőszentmárton - 36&nbsp;km, Szováta - 36&nbsp;km. A falu közepétől déli irányba halad az [[Egrestő (Maros)|Egrestőre]] vezető műút.
 
A falun áthalad a 307-es számú [[Parajd]] – [[Balázsfalva]] közötti vasútvonal is, amely kiszolgálja [[Szováta|Szovátát]] és Dicsőszentmártont[[Dicsőszentmárton]]t is.
 
==Látnivalók==
48 ⟶ 52 sor:
 
==Testvértelepülések==
* {{Zászló|Magyar}} [[Fót]], ([[Magyarország]])
* {{Zászló|Magyar}} [[Tápiószentmárton]], ([[Magyarország]])
 
==ForrásokJegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
{{Maros megye települései}}
 
{{portál|Erdély|-}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Balavásár”